Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tokaji Nagy Erzsébet: Szombathely urbanizációja a századfordulón. Éhen Gyula polgármester szerepe a város modernizációjában

TOKAJI NAGY ERZSÉBET Szombathely urbanizációja a századfordulón Éhen Gyula polgármester szerepe a város modernizációjában A népességi folyamatok és a társadalmi modernizáció Szombathelyen a dualizmus korában Demográfiai változás 1867-1890 között a város lakossága több mint megduplázódott.

1 A növekedés 30%-a a községegyesítésből, 35%-a a megyén belüli, 25%-a a megyén kívüli betelepülésből származott.

2 1890-1910 között Szombathely lakossága 83%-kal emelkedett.

3 Ezzel az ország 25. — a Dunántúl 5. — legnépesebb városa lett; míg 1869-ben a 65. — Dunántúlon a 10. — volt. A népességszám változását jórészt a városba özönlés szolgáltatta, mivel a természetes népszaporulat évente kb. 1,5%-os volt. A római katolikusok 62%-kal, a protestánsok 170%-kal, az izraeliták 124%-kal gyarapodtak.

4 A népesség kor szerinti megoszlásáról az állapítható meg, hogy Szombathely a korszak közép- és nagyvárosai között az egyik legfiatalabb népességű település.

5 A dualizmus alatt összességében a lakosság több mint megháromszorozódott. Ebben a tekintetben csak négy város előzte meg Szombathelyt; Újpest, Zólyom, Kaposvár és Budapest. A növekedés abszolút számokban hasonlóságot mutatott a lakosságszámra nagyobb Pécs, Kassa vagy Győr gyarapodásával.

6 Területi megoszlás, lakások száma A város a népesség növekedésénél is gyorsabban nőtt területileg (majdnem megnégyszereződött), azaz a bővüléssel a beépítés nemcsak intenzív 212