Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

V. Fodor Zsuzsa: Vállalkozások és városfejlődés a század eleji Veszprémben

fontosabb pénzintézetek — Óvári Ferenc igazgató révén elsősorban a Veszprémi Takarékpénztár — szintén hathatósan támogatták.

12 A város azzal nyújtott segítséget, hogy a gyárépület részére tíz évre, igen kedvező feltétellel bérbe adta a régi laktanyát, sőt még az ingatlan tatarozásáról is gondoskodott.

13 A gyárvezetés az alapszabályban rögzítette a gyártandó és értékesítendő termékkört, ugyanakkor célként tűzte ki az ipar és kereskedelem veszprémi fellendítéséhez való hozzájárulást, a szegényebb néposztály számára munkaalkalmak teremtését.

14 A gyárban kezdetben csak harisnyákat állítottak elő, s ez a szűk áruprofil a bukás veszélyét hordozta magában. A magyar kötszövő ipar termelési aránytalanságát legjobban az mutatta, hogy a gyárak 70%-a harisnyát, 25%-a alsóruhát, 5%-a egyéb árut állított elő. A hamarosan bekövetkező túltermelési válságot a még csekély, megfelelő üzleti kapcsolattal rendelkező újonnan alapított gyár alig vészelte át. Abban, hogy életben maradhatott, döntő szerepet játszott a veszprémi pénzintézetek segítségnyújtása. Kitört az első világháború, ami a felvevőpiacot, a nagyobb minőségi igényeket nélkülöző tömegcikkek szállítását biztosította. Az 1915. évi közgyűlés igazgatósági jelentése már magabiztosan állapította meg: „Gyárunk Veszprémben máris tényező, mert 60 000 korona fizetés és munkabérrel 120 alkalmazottnak ad megélhetést."

15 Az 1916-os esztendőt rendkívüli haszonnal zárta a gyár, ami nagyarányú fejlesztésére ösztönözte a vezetést. Ennek során a bécsi Léderer cégtől 50 gépegységből álló berendezést rendeltek meg, melynek üzembeállításával a cég „a legmodernebb gyárak élére kerül" — vélték a megkérdezett kül- és belföldi szakemberek.

16 E nagyméretű beruházáshoz a tőkét nem kisemberektől igényelték, hanem — hosszas rábeszélés nyomán — a helyi bankok és jómódú pénzemberek vásárolták meg az alaptőke emeléséhez szükséges 4000 db 100 koronás új részvényt. A helyi sajtó dicsérő szavakkal kommentálta az eredményt, s külön kitért a részvénytársaság vezetőinek személyes érdemeire. „Beszédes jele ez a vállalat életrevalóságának, vezetősége szakértelmének, rátermettségének és annak, hogy Veszprém nagyon is alkalmas tervszerű gyáralapítások céljára, csak legyen hozzávaló férfiú, hozzávaló vezetőség, aki a konjunktúrákat és a helyzeteket felismeri és értékesíteni tudja."

17 A továbblépés igénye és szándéka — ha késve is — megvolt már a századfordulón, érdemleges cselekvéssé mégis a sikeres gazdasági eredmények hatására, a század tizes éveiben formálódott. Ezek az új fejlemények egy külön vagyonos csoportot hoztak létre, amelynek erején, 165