Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Huszár Zoltán: Az Első cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és a városfejlődésben a dualizmus időszakában

A társaság maga is látott némi üzleti lehetőséget mind az „idegen" teherforgalom, mind a személyforgalom beindításában. így, az egyéb teherszállítás 1858. július 10-én

24

, a személyforgalom pedig 1859. április 24-én elkezdődött.

25 Ezzel a forradalmian új kommunikációs eszköz, a vasút bekerült a délkelet-dunántúli tájba. Hatása az élet minden területén hamar, de leginkább a gazdaságban érvényesült. A vasút által lerövidült a távolság Dél-Dunántúl legfontosabb városa, Pécs és a dunai hajózásban, személyes áruforgalomban ekkor kiemelkedő szerepet játszó Mohács között. A vasút építési költsége közel 6 millió forint volt.

26 Ezzel azonban még nem fejeződött be az MPV kiépítése. A DGT, mint a szabolcsi szénbányák hosszú távú bérlője, ezt a bányaterületet is össze kívánta kötni a fővonallal. Az Üszög-Szabolcsbányai vasút 1873. augusztus 16-ra készült el. Építési hossza 7.584 km, tarifahossza 8 km. E szárnyvonal építése közel 550 ezer frt-ba került.

27 A beruházásokra a társaság állam által garantált kölcsönöket kapott. A bányatelepek kialakulása A DGT által indított és fenntartott bányászat jelentős számú, e speciális munkához értő szakmunkás toborzását igényelte. Közép-Európa szinte minden nemzete képviseltette magát a vállalat bányászai között.

28 A korábbi lakóhelyükről elköltözött bányászokat és családjaikat megnyugtató módon kellett elhelyezni. A feladat megoldása a bánya vezetőitől összehangolt szervezési feladatok elvégzését kívánta meg. A társaság jelentős, sok esetben egyedülálló szociálpolitikát folytatott az általa létrehozott bányatelepeken, az ún. kolóniákon. A 19. század végére már meghatározó gazdaságpolitikai tényezőnek számító nagyvállalat átfogó, szinte mindenre kiterjedő szociális gondoskodásról tett tanúbizonyságot. A bányatelepek építését, szervezését a „gyarmatosítás" szó alatt találjuk meg a forrásokban.

29 A társaság a 19. század utolsó évtizedeiben és a századfordulón nagyszámú lakással, valamint szociális célokat szolgáló épülettel rendelkezett. „Jelenleg két fő telep van, egy a pécsi (pécsbányatelepi) és egy a szabolcsi bányakerületben: azon felül 14 kisebb telep az egyes üzemi pontok közvetlen közelében."

30 (100-400m-es távolságban. H.Z.) A DGT 1895-ben 1300 lakás fölött rendelkezett. Ezek döntő többsége szoba-konyhás, konyhakerttel és gazdasági épületekkel ellátva, s az élelem 154