Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Mohos Mária: Vállalkozók – borkereskedők. Zsidó borkereskedők Tapolca gazdaságában és társadalmában

lalkozásokba fektették. Rechnitzer Rezső mészgyárat és szeszgyárat, Freller Jenő fűrésztelepet, Ascher József ecetgyárat, Breier Ignác szóda­gyárat alapított. A kultúrával kapcsolatos vállalkozások Lőwy Bernát ne­véhez fűződnek, aki könyvkereskedéssel foglalkozott, s emellett kölcsönkönyvtarat működtetett, valamint ő volt az első tapolcai nyomda alapítója, ahol 1895-től a Tapolca és Vidéke című helyi lap is készült. 15 A borkereskedelem és a borkereskedők egy évszázadon át domináns szereplői a település gazdasági és közéletének. 16 E tevékenység alapját a mezőváros saját szőlőterületei (a Szent György-hegyen), valamint a kör­nyező falvak szőlőtermesztése biztosította. A szőlőtermesztés a Tapolcai­medence, Káli-medence, Balaton-felvidék Balatonra néző lejtőin meghatározó volt, a szőlőterület aránya a települések összes területéből messze meghaladta az országos és megyei átlagokat. Tapolca 1873-ban 1970 ha szőlőterületet mondhatott magáénak, ahonnan 1287 hl fehérbor származott. 17 A tíz tapolcai borkereskedő cég tulajdonosai — nemcsak a Lessnerek — törekedtek saját szőlőterületek vásárlására is. Kezdetben csak a Szent György-hegyen (Frisch, Steiner, Pollár, Berger családok), később a Cso­báncon, a Badacsonyon, Szigligeten, Lesenceistvándon, Ábrahámhegyen is szereztek szőlőket. A saját termésükön kívül a szőlőtermelő gazdáktól cenzárok közvetítésével felvásárolt bort is értékesítették, nemcsak belföl­dön, hanem a Monarchia többi területén is. Mivel a természeti adottságok Tapolca környékén csak a fehér borszőlő termesztésére adnak lehetősé­get, az itteni borkereskedők a másutt felvásárolt vörösborokat lakóhelyük körzetében „terítették". A borkereskedelemből származó hasznot a tapolcai zsidó kereskedők részben visszaforgatták és az üzletet fejlesztették belőle, részben a gazda­ság más területeire fektették be. A múlt század második felére általánossá vált, hogy megvásárolták a Fő utca és a Fő tér házait, helyükre új épületeket emeltettek, amelyek alá több ezer hl bor befogadására, raktározására al­kalmas pincéket építettek (Berger J., Frisch L., Lessner S. és Lessner J.). A legnagyobb forgalmat bonyolító tapolcai zsidó borkereskedők aktí­van részt vettek a helyi bankok alapításában és igazgatásában. A Tapolcai Takarékpénztár Rt. 1865-ben, a Balatonmelléki Takarékpénztár Rt. 1885-ben, a Mezőgazdasági és Borkereskedelmi Takarékpénztár 1886­ban alakult. Az elsőben a Lessner, Marton és Berger családok, a második­ban a Lessner, Frisch, Schwartz és Steiner családok voltak a fő 143

Next

/
Thumbnails
Contents