Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Szita László: A pécsi vállalkozó polgárság és a helyi hatalom a 19. században

SZITA LÁSZLÓ A pécsi vállalkozó polgárság és a helyi hatalom a 19. században A vállalkozó polgárság gondolkodásában, törekvéseiben attól a pillanattól élt a vágy és akarat a helyi önkormányzatban való tevékenységre és e hatalom megragadására, amióta gazdasági érvényesülésére a benne rejlő lehetőségeket felismerte. Ez a törekvés arra az időre nyúlik vissza, amikor a még manufakturális keretek között előre törő Pécs város polgársága kialakult és megerősödött, s mind gazdasági hatalmánál, mind társait felülmúló műveltségénél fogva alkalmassá vált a polgárosodó város vezetésére. Pécs céhes és kisebb részben manufaktúrával rendelkező polgársága az egész 18. századon át szívós harcot folytatott a feudális földesúri hatalmat megtestesítő püspükség ellen. A szabad királyi rangra emelésért vezetett permanens harc hátterében határozottan felismerhetők a vállalkozási és üzleti érdekek, az iparűzés és a kereskedés szabadságának törekvése. A feudális egyházi földesúri hatalom elleni küzdelemben összefogott a város céhes és manufaktúra tulajdonos — céhen kívüli — polgársága. Elfogadták egymást szövetségesnek, bárhonnan jöttek is a támadások, akár Bécsből vagy pedig a Budai Kamarától.

1 A küzdelemben védőpajzsként, vagy újabb támadások kiinduló helyéül, a városi önkormányzat szolgált. Ezt a következőképpen fogalmazták meg: „... Pécs város bírái félévszázadon keresztül — a tanáccsal egyetemben — vallották, minden érdekeik bástyája a communitas, jövőjük záloga az erős és bátor tanács és tisztjeik, akik az összabadság és a mindennapi boldogulás őrei... vagyis az erősödő polgári önkormányzat, amely egyedül célravezető a szabadság elérésében, a független érdekképviseletben..."

2 Ez a gondolkodásmód és mentalitás a püspöki földesúri hatalom alóli felszabadítás! küzdelemben született és erősödött meg. A céhes városi polgárság 127