Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Halász Imre: Adatok Zala vármegye pénzintézeteinek topográfiájához a 19. század második felében

Ez a periódus a magyar gazdaság, a pénz- és hitelélet második felfelé ívelő periódusa, mikor országunkban 172 bank és takarékpénztár alakul meg egy évtized alatt.

12 III. Az országban tapasztalható tendenciának megfelelően jöttek létre a pénzintézetek Zala vármegyében is. Kiemelkedő szerepe van Nagykanizsának — 1871-től rendezett tanácsú város —, mely hagyományos piacközponti szerepét a tőkés bankrendszer kiépítésével tovább erősítette. Létrejönnek a takarékpénztárak az alsófokú igazgatási centrumokban, a járási székhelyeken is, Tapolca, Sümeg, Keszthely, Alsólendva, Letenye, Perlak, Csáktornya és Zalaszentgrót következett egymás után, míg a megye- és járási székhelyen, Zalaegerszegen — csak 1885-től rendezett tanácsú város, addig nagyközségként megyeszékhely — aránylag későn, a kilencvenes évek elején alakulnak meg további pénzintézetek. A járási székhelyek közül a Zalaegerszeghez közel fekvő Pacsán és Nován nem jött létre takarékpénztár, e települések gazdasági súlya amúgy is elhanyagolható volt. Három olyan településen volt azonban takarékpénztár — Belatincon, Kotorin és Csabrendeken — melyek nem voltak alsó fokú közigazgatási központok. Terjedelmi korlátaink nem teszik lehetővé, hogy valamennyi pénzintézet mérlegének legfőbb adatait közzétegyük, példaként álljanak itt a megye legrégebbi pénzintézetének a Nagykanizsai Takarékpénztár Rt. húsz üzleti évének legfőbb mutatói:

13 év mérleg főöszszege (frt. kr.) nyeremény egyenleg (frt. kr) osztalék december 31. mérleg főöszszege (frt. kr.) nyeremény egyenleg (frt. kr) összesen egy részvényre 1871 na na na 50 1872 na na na 58 1873 1440 292 12 012 na 70 1874 1 619 834 15 400 22 500 75 1875 1 848 503,79 15 972,37 24 000 80 1876 1 877 012,41 28 393,80 24 000 80 1877 2 077 350,41 33 661,70 24 000 80 1878 2 097 471,95 26 466,95 na 70 121