Őskori iparvidék a Bakonyban. A Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása 1995. március 15 - 1995. december 31. (Veszprém, 1995)

Használati eszközök és készítésük Az újkőkorban és még jóval később, egészen a bronzkor végéig a legfontosabb munkaeszköz a pattintott kő volt. A pattintás alapvető fogásait már az őskőkorban kidolgozták. Szintén ősi eredetű a csiszolás technikája. Az eszköz funkciója döntötte el, hogy melyik eljárást alkalmazták. Sarlónak pl. alkalmasabb volt a pattinték, de favágáshoz nagy, kemény kőből csiszolt balta kellett. A balta készítése pattintással kezdődött, kialakították a megfelelő formát. Ezután homokkő csiszolólapon nedves homok hozzáadásával simára csiszolták a követ. Eleinte a baltákat rákötözték a nyélre, később azonban a jobb nyélre erősítés végett átfúrták őket. A fúrás technikailag nem jelentett többet, mint a csiszolás, mindkét esetben a nedves homok dolgozik. A csonteszközök (árak, tűk) csiszolása hasonlóan történt. Az újkőkori háztartásokban az ásatásokon talált nagy mennyiségű cseréptöredékből következtetve sok agyagedény lehetett. A fazekasság a földművelést követően alakult ki, a letelepült életmód egyik jellemző velejárója volt. Az újkőkorban korong és égetőkemence nélkül készültek a sokszor magas színvonalú, egyedileg díszített edények. 14