Stach Reinhard – V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Német iskolai faliképek 1880–1980 között. Kiállítás a Duisburgi egyetem általános főiskolai karának iskolatörténeti gyűjteményéből (Veszprém, 1989)

A történelemoktatás faliképei természetesen vizuális forrásként is szolgáltak. Bár nem helyettesítik a szöveges ábrázolást, mégis azt szemléltető módon jól kiegészítik. Tartalmilag az ábrázolások a mitológiától kezdődően, a rómaikori történelmen át (30. kép) egészen a közelmúltig és jelenünkbe vezetnek. Ezek a képek számtalan információt tartalmaznak a mindenkori idők szelleméről, ugyanakkor kifejezik azon korszakok történelemszemléletét is, amelyekben megszülettek. E kettősségük révén válnak interpretáció-hordozó dokumentumokká. Az ógermán mitológiában Donar isten (32. kép) kiemelkedő szerepet játszott. A tömöttszakállú, erős férfiú legyőzhetetlen volt. Donar isten megáldotta a házasságokat és kalapácsával létrehozta a teremtmények és a föld termékenységét. A mennydörgés istene volt, akinek a csütörtöki napot (Donnerstag) és a tölgyfát, mint jelképet W 341 szentelték. Ezért a germánok keresztény hitre térítésekor Bonifátiusnak ki kell vágnia a Donar tölgyet (33. kép), hogy a keresztény isten hatalmát érzékeltesse. A világi- és az egyháztörténet közismert összefonódását a „Luther a wormsi birodalmi gyűlésen" című kép mutatja be (31. kép). Ez a kép a gos lari császári ház nagytermében található eredeti festmény reprodukciója. Luthernek hite miatt kellett a birodalmi tanács előtt tanúságot tennie. A kép a történelmi eseményt a valósághoz hűen ábrázolja. Kultúrtörténeti szempontból is jelentős az első vasút technikai fejlődést érzékeltető ábrázolása (35. kép). Az út 1837. december 7-én Nürnbergtől Fürth-ig tartott. A pálya hossza 6,05 km volt, az "utazás kilenc percet vett igénybe. A kezdeti lépéseket megtették, a fejlődést nem lehetett feltarW 021 tóztatni. 14