Stach Reinhard – V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Német iskolai faliképek 1880–1980 között. Kiállítás a Duisburgi egyetem általános főiskolai karának iskolatörténeti gyűjteményéből (Veszprém, 1989)

M 012 A német mesékhez a faliképek csak viszonylag később jelentek meg. 1904-ben a drezdai MEINHOLD kiadó megjelentette ,,Az iskolai és otthoni meseképek" című sorozatot. Az első három képen a „Piroska" (25. kép), a „Hamupipőke" és a „Holle anyó" mesefigurák láthatók. A képek festője J. Felix Elssner volt. A Meinhold-féle meseképek egységes felületkialakításúak. A kép közepén lévő főfelület a központi gondolatot tükrözi vissza. Rendezett kialakításban az alapfelület mentén további mesemotívumok szerepelnek szcenikus (színpadi) elrendezésben. A felületi felosztás és azok kihangsúlyozása mozgalmas és lendületes vonalvezetéssel a Jugend-stílus elemeit hordozza. A művészeti irányzat kiemelése tudatos, mivel a képek nemcsak az információközlés, hanem az esztétikai nevelés céljait is szolgálták. A lírai és drámai költemények és az irodalomtörténet faliképei a népiskolai felsőbb tagozat és a magasabb iskolák német nyelvi oktatásának a médiumai voltak. Az összes iskola tantervében kiemelten szerepelt Friedrich von Schiller (1759— 1805) „Teli Vilmos" című drámája. Az évszázad első felében számos kiadó jelentetett meg faliképeket ehhez a témához. A legátfogóbb, öt képből álló sorozat a Rudolf SCHICK lipcsei kiadónál jelent meg 1920-ban. A képek az alábbi részleteket mutatják be: „A Rütli eskü' , a „Teli, mint családapa", „Az alma lelövése", a ,,Tell menekülése" és a „Gessler halála" című részletek. Az Osmar Schindler (1869-1927) alkotta képen (22. kép) a történés drámaisága látható: „Itt jön majd, itt ezen a mélyúton. Küssnacht felé más út nem is vezet. Itt véghezviszem. Itt az alkalom. Elrejt előle az a bodzacserje. Elérheti nyilam onnan felülről, S a mélyút lassítja az üldözést. Helytartó, készíts számadást az éggel! El kell tűnnöd immár, időd lejárt." 11