Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.

A nagy- és középbirtokos nemesség hatalmi harca közben védtelenül maradt országhatáron beözönlő török sereg ölébe hullott az ország (Mohács 1526). A török által meg nem szállt országrészek részben a Habsburg-ház, részben az erdélyi fejedelemség uralma alá kerültek. A török ellenes harcokban — új védőművekkel bővítve — nagy szerepet játszottak a végvárak, köztük Veszprém, Várpalota, Devecser, Pápa stb. A veszprémi püspök Sümegre költözött, a veszprémi várat hol a végvári kapitányok, hol a törökök birtokolták. A megye magyar lakosságának nagy része a 16—17. századi állandó harcokban és fosztogatásokban elpusztult vagy elmenekült. Mintegy 250 falu elnéptelenedett, nagy károkat szenvedtek a templomok és az épületek is. A megerősödő hit újítási mozgalmak nyomán protestáns templomok is épültek (részben a romos katolikus templomok helyén, részben újak). A veszprémi külső várban is felépítette templomát a protestáns katonaság. Pápán református iskola létesült, melynek Dunántúlra kiterjedő művelődéstörténeti jelentősége volt. 35