Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.

IV. Béla (1235—70) az eladományozott királyi birtokokat igyekezett visszaszerezni, megfékezni az anarchiát, de a tatárjárás megakadályozta kísérletét. Ezt követően várak építésével törekedett az ország védelmét biztosítani, de ez újra a feudális anarchiát erősítette. A Bakony és a Balaton-felvidék várrendszere is ekkor épült ki. (Csesznek, Csobánc, Hegyesd, Szigliget, Tátika, stb.) Az 1307-ben trónra kerülő Károly Róbert a központi hatalom megerősítésére törekedve elsősorban az egyházi és az új királyhű nemességre támaszkodott. így történt, hogy 1313-ban a veszprémi ispánságot minden jogával, hasznával, tartozékaival és a helybeli vásárvámmal együtt a veszprémi püspöknek adományozta. Ezzel az egyházi és világi hatalom egy kézbe került, ami gátja is lett — a többi megyeszékhelytől eltérően — Veszprém fejlődésének. A király külpolitikája részben a magyar kereskedelem és ipar érdekeit is szolgálta. A tehetős városi polgárság ekkor kezdte építtetni igényes külsejű házait, emeltetett kőfaragványokkal, freskókkal, táblaképekkel díszített gótikus templomokat. Pálos kolostor romjai, Nagyvázsonyszázad (Fnsz.: R. 2472) 33