Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.

A magyarok államba szervezése Géza (970—997) és fia István (997—1038) uralkodása alatt történt meg. A kereszténység felvételével és a törzsi arisztokrácia lázadásának leverésével István király megteremtette a magyar feudális államot. Az országot megyékre osztotta, élén az uralkodó osztály kiemelkedő tagjaival (comesek). Püspökségek és kolostorok alapításával a kereszténység megszilárdítását segítette elő, az egyházi szervezet fenntartására elrendelte a kötelező tized szolgáltatást. Veszprém megye területe királyi, hűbéri és egyházi birtok lett. Az elsők között alapított veszprémi püspökség joghatósága alá tartozó egyházmegye magába foglal! a Dunántúl nagy részét. Veszprém kedvező települési feltételét a víz és a védelem természetadta lehetősége biztosította. A várhegyen volt a megye közigazgatási és püspöki székhelye is. A belső várban álló, Gizella királyné alapította székesegyház első okleveles említése 1002-ből ismert. A korai székesegyház megmaradt kőfaragványai (építészeti tagozatok, palmettás kövek) kiemelkedő művészeti értékei románkori művészetünknek. A háromhajós, félköríves szentélyű templomot az 1380-ban ért tűzvészkár után sokszögalaprajzú szentéllyel és altemplommal gótikus stílusban építették újjá. Több kápolna volt körülötte, melyek közül a Szt. György (az eredeti körtemplomot a XIII. sz. elején nyolcszögalaprajzúvá alakították át, majd a XV. sz.-ban Vetési Albert püspök temetkezőhelye lett) és Szt. Lélek kápolna ismertek. A tatárjárás előtt épült Gizella kápolna csak nevében őrzi első királynénk emlékét. A közelmúlt kutatása a kétszintes kápolna alaprajzára, és helyiségeinek rendeltetésére új adatokat szolgáltatott, valamint feltárta az alsó kápolna déli és kelet falait is díszítő freskók maradványait. A belső várban állott a középkori püspöki és a királyi vagy az őt képviselő ispáni palota is. A várhegy déli része, a külső vár volt a katonák és szolgálók lakóhelye. Itt állott a Mindenszentekről elnevezett templomuk. A várhegy alatt, a völgyekben futó utak mellett egy-egy templom köré települve élt a lakosság, a Szent Tamás falva, a Szent Miklós, a Szent Margit, a Szent Katalin, a Szent Iván és a Sárszegnek nevezett önálló városrészekben. A veszprémvölgyi görög apácáknak a Séd partján állott egykori kolostorában készíttette 1031-ben István király és Gizella királyné a később koronázási palásttá alakított miseruhát. Művelődés- (latin írásbeliség) és gazdaságtörténeti jelentőségűek az első királyaink alapította kolostorok: Bakonybél, Tihany, Zirc, stb. 31