Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.

KÖZÉPKOR A Kárpát-medencét megszálló honfoglaló magyarság fokozatosan települt meg az új hazában (895—900). A vallásos tisztelet övezte főfejedelem (kende vagy kündü) méltóságot Kurszán töltötte be a honfoglalás idején. Mellette a kormányzás legfőbb gondja, a hadak irányítása a vezérlő fejedelemre .a gyulára hárult, aki Álmos fia Árpád volt. A magyaroknál a kettős fejedelemség kazár mintára alakult ki. Kurszán 904-ben bekövetkezett halála után Árpád lett az egyeduralkodó nagyfejedelem. Megyénk területe az Árpád fejedelmi család birtokához tartozott. Máig őrzi több falu Jutás (Árpád fia) Fájsz, Tevel (Árpád unokái) szállásának nevét. A honfoglalók száma félmillióra tehető, ebből húszezer lehetett a fejedelemmel hadba vonuló lovasok száma. Nyilazó magyar lovas, Aquileja, freskó részlet (Fnsz.: 14418) Temetőikben csoportosan, vagy magányosan temetkeztek, társadalmi rangjuknak megfelelő mellékletekkel (Balatonarács, Veszprém, Felsőörs, Nagyvázsony). Fegyverek nélküli, köznépi temetőjük ismert Halimbáról, amelybe a honfoglalástól 1100 tájáig temetkeztek. 29