Törő László (szerk.): „...Fegyvert, s vitézt éneklek...” Veszprém megye hadtörténete a honfoglalástól 1848–49-ig. Kiállítás a Bakonyi Múzeumban Veszprém, 1980–1981

Harmadik együtte^. NÉMET HÁBORÚK (1030-1052) ÉS TATÁRJÁRÁS (1241 -1242) 3. sz. vitrin. Az 1030-ban meginduló sorazatos német támadások közül Veszprém megye térségét csak III. Henrik német császár 1051. évi — kudarccal végződő — támadása érintette. Béla herceg halogató visszavonulása által kiéheztetett német hadak a megye területén át vonultak Székesfehérvár — sikertelen — ostromára. Az eseménytörténetet bemutató leírás és térképvázlat (vitrin) mellett a korabeli csatajeleneteket (Bécsi Képes Krónika miniatúrái alapján) és a németek feletti győzelem emlékére I. András király által (1055) alapított tihanyi bencés kolostort (napjainkban készült színes légifelvétel) és az alapítólevél reprodukcióját a vendégfal mutatja be. Az I. András király és öccse, Béla herceg háborúja során Zircen életét vesztett I. András tihanyi sírját (1060.) a vitrinben napjainkban készített fotó mutatja be. Az 1241 márciusában az országra rontó tatár hadak csak 1242 februárjában törtek be a Dunántúlra, gyors átvonulásuk Veszprém megyei pusztításait nem ismerjük. (Lásd a vitrinben levő térképvázlatot és a Bécsi Képes Krónika illusztrációját.) A kor jellegzetes fegyverei: a kétélű és egyenes lovagi kardok, a kopjahegyek, buzogányok, nyílhegyek és számszeríjhegyek, valamint a lófelszerelési tárgyak: a feszítőzabiák (köztük a neves herendi lelet!), csikózabiák, sarkantyúk és lópatkók nagy számban láthatók a vitrinben. Negyedik együttes. FEUDÁLIS ANARCHIA KORA (1270-1308) 4. sz. vitrin. A tatárjárást követő - királyi parancsra meginduló — várépítések (melyeknek részletes ismertetését adja a vitrin szöveges leírása) nem a lakosságnak nyújtottak menedéket, hanem a királyi hatalommal szemben egyre merészebben fellépő főúri csoportokat erősítették meg. A várak egy része romjaiban ma is áll (lásd a vendégfalon szereplő cseszneki, szigligeti, sümegi várakról készült metszeteket és napjainkban készített fotókat!). Veszprém megyében elsősorban a Csák és Németújvári családok csatáztak (lásd a vendégfalon elhelyzett korabeli csataképekről készített reprodukciókat a Bécsi Képes Krónika alapján), különösen pusztító volt Csák Péter nádornak Veszprémet elpusztító támadása 1276 nyarán. Ezt a kegyetlen korszakot idézik a kor fegyverei: a hosszú, egyenes és kétélű lovagi pallosok, a csatabárdok, lándzsahegyek, nyíl- és számszeríjhegyek, buzogányok, valamint a lófelszerelési tárgyak: a zabiák, lópatkók, kengyelek és - új divatot jelző — csillagos sarkantyúk. 6