A falusi gyermekek élete Veszprém megyében 1868–1945

A szülés nemegyszer a higiénia hiánya és a szakszerűtlen beavatkozás miatt az anya halálát okozta. 1872-ben az egész megyében 45 okleveles bába működött.

8 A századfordulón 8312 szülésnél 3696 esetben okleveles bába, 4016 esetben szakképzetlen (ún. cédulás) bába segédkezett, 83 esetben pedig minden segítség nélkül hozta világra az anya gyermekét. Mindössze 91 alkalommal vezette le orvos a szülést.

9 Az újszülöttet és édesanyját miután a bába ellátta, az ingecskébe öltöztetett kisbabát anyja mellé tette. Ott maradt a korán megtartott keresztelőig, így nyerve védelmet az ártó erőkkel szemben. A gyermekágyast komaasszonya(i) vagy a rokonok látták el naponta a szokás meghatározta ételekből álló ebéddel a paszitával, amelyet csak erre az alkalomra használatos edényekben vittek. A keresztelőt áldomással, a keresztelői lakomával ünnepelték meg. Ezután a gyermek a bölcsőbe került, amely általában 1 — 1,5 esztendős koráig egész napi, majd ameddig belefért vagy egy kisebb testvér ki nem szorította, éjszakai tartózkodási helye lett. A legtöbb esetben a három korosztályhoz tartozó családtagokkal benépesített szobában a pólyába és bölcsőbe lekötözve mozdulatlanságra ítélt csecsemőt anyja ringatva altatta és csitította éjszaka is: „Csicsija, babája nincs itthon a mamája mer' elment a vásárra! aludj babám aludjál, Öreganyád az ablakban kukucskál"

1

0