A falusi gyermekek élete Veszprém megyében 1868–1945

Az ellenforradalmi rendszer hathatósabb intézkedéseket tett az oktatásügy érdekében. Bizonyos fokig képtelen volt igazodni a kor magasabb műveltségi szintjéhez, ugyanakkor az iskolai oktatás közben találtak lehetőséget a nacionalista, soviniszta érzelmek elmélyítésére, amelyre a Trianoni Békeszerződés után kialakult közhangulat jó alapot is teremtett. „Vizsgára a mutatópálcát virágkoszorúval befontuk, ezzel álltam a térkép elé mutogatva: ,,E rab föld mind az én hazám", s mondtam a verset".

1 9 A népiskola annyi és olyan jellegű ismeretet nyújtott, amely egyrészt lehetővé tette a középiskolai tanulást azok számára, akik az alsó négy osztály után továbbtanultak, másrészt elegendő volt azoknak, akik utána legfeljebb az ismétlő iskolába jutottak el. Persze nagy részük még oda sem, hanem közvetlenül a termelőmunkába. A népiskola a leventeegyesülettel, a legényegyletekkel, az egyházakkal és a katonasággal együtt elvégezte az alsó néposztályoknak a rendszer számára szükséges és kívánatos nevelését.

2

0 A tárgyalt időszakban csak egyetlen egyszer adódott lehetőség az oktatásügy alapvető átreformálására. Ez a Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt következett be. Államosították az oktatási intézményeket, elrendelték az osztatlan iskolák megszüntetését. Új alapra tervezték az iskolaszervezetet, intézkedéseket hoztak a tananyag korszerűvé tételére, a tanítók helyzetének megjavítására.

2

1 Mindezek megvalósítására azonban csak a felszabadulás után kerülhetett sor. Ekkorra ugyanis megváltoztak az iskoláztatást alapvetően és közvetlenül befolyásoló tényezők, megváltoztak a társadalmi, szociális körülmények. A népoktatás alakulásának további irányát alapjaiban az 1945-ben létrehozott általános iskola, valamint az iskolák 1948-ban végrehajtott államosítása határozta meg.