A falusi gyermekek élete Veszprém megyében 1868–1945

Veszprém megye népoktatásának története természetszerűleg ezeknek az országos folyamatoknak a vetülete. Ha a többi megyével hasonlítjuk össze, kiderül, hogy tanügyi vonatkozásban az országos átlagot megközelítő állapotok tükröződnek a jelentésekben. Ehhez persze tudnunk kell, hogy általában megszépítették a hivatalos közlemények és az is lényeges, hogy az átlagos színvonal sem fogadható el mai szemmel teljesen megfelelőnek. A feltárt dokumentumok egybevetése azonban lehetőséget nyújt arra, hogy megmutassuk: mi jellemzi a megyében az eötvösi koncepció gyakorlati megvalósulását és a népoktatás ügyét. A korszak egyik sajátossága volt az egyházaknak az iskolákra gyakorolt döntő mértékű befolyása. Ez nálunk sem alakult másként. 1869-ben a megye 267 elemi iskolájának mindegyike felekezeti jellegű volt. Az 1897/98. évben a 299 iskolából mindössze 2 állami, 16 községi, 1937/38-ban pedig a 322 elemi iskolából 17 az állami és 11 a községi az egyháziak mellett.

2

2 Ez utóbbiak esetében a legnagyobb számot a római katolikus egyház iskolái képviselik, ami különös hangsúlyt kap azáltal, hogy megyénk az ország egyik legnagyobb egyházmegyéjéhez tartozott. Mivel ez a befolyás hasonlóképpen erős volt az állami és községi iskolák esetében is, ezért nem csoda, ha a tantervek a korszerű igényekhez csak elmaradva alkalmazkodhattak.