A falusi gyermekek élete Veszprém megyében 1868–1945

A téli időszakban mindig magasabb volt az iskolába járók száma, de még ez is messze elmaradt a kívánatos optimális szinttől, hiszen sokan ruha és lábbeli hiányában képtelenek voltak eljutni az iskolába. „Egyszer tél idején egy szőlőbirtokos sokgyermekes vincellérjének illetménylakásában láttam: deszkapriccsen, rongyokkal letakart szalmán feküdt 3—4 iskolás korú gyermek, gyéren betakarva. Nem voltak betegek, nem is aludtak, hisz világos nappal volt. Azért feküdtek csak, mert ruha- és cipőhiány miatt a szobában is megfáztak volna. A szoba hat rekeszű szimpla ablakán csak három rekeszben volt üveg — szép jégvirágos — a másik hármon papír helyettesítette az üveget. A gyermekek iskolai mulasztását bőségesen igazolva láttam . . ,"

2

6 Sok esetben hiába rótták ki a büntetést emiatt a szülőkre, a dolgos gyermekkézre továbbra is szüksége volt a családnak. Igy tehát érthető, hogy a tankötelezettek jelentős részének már a IV. osztálytól kezdve ki kellett maradnia az iskolából, az ismétlőt pedig még a tanulók fele sem látogatta. „A földművelő családok gyerekei kicsi korukban sem voltak szabadok, az iskolából kilépve munka várta őket. Tarisznyájukban a könyvet, palatáblát felváltotta egy karaj kenyér, és mentek legeltetni, taposni a barázdát a még betanulatlan jószág előtt, ha szántottak. Kötelet teregetni aratáskor, fát húzkodni az erdőn télidőben, kinek hogy futotta erejéből. Volt, aki az elesett apa vagy idősebb testvér helyére kellett beálljon idő előtt, és el is maradtak az utolsó iskolai évek."

2 7