A falusi gyermekek élete Veszprém megyében 1868–1945

A 6 évnél idősebb lakosság száma 1930-ban 211 190 volt. Ebből az elemi iskola 4 osztályát a tanulók 80%-a, a 6 osztályt már csak 64% végezte el. Az iskolából kikerültek 93%-a tudott általában írni és olvasni, 7%-uk analfabéta maradt. A le­hetőségek nagyon megszabták a továbbtanulás módját is. Ebből a szempontból a legmostohább helyzetben a napszámosok, mezőgazdasági cselédek gyermekei vol­tak, de a középparasztok sem igen taníttatták gyermekeiket, mert nem nélkülöz­hették azok segítségét a gazdaságokban. Az említett 1930-ból származó felmérés szerint megyénkben a 6 éven felüli népesség 7%-a végezte el a középiskola 4 osz­tályát, 2%-a a 8 osztályt és mindössze 1%-a szerzett főiskolai képesítést. A falusi elemi iskolában kialakult mostoha helyzeten tárgyalt korszakunkban nem sokat változtattak. Ha ennek ellenére az oktatás színvonalát illetően mégis beszélhetünk helyi eredményekről, az elsősorban néhány kiváló tanító, lelkes pe­dagógus kivételes munkájának köszönhető. Mindannyiunk előtt ismertek azok a képek, melyeket íróink oly sokszor tártak elénk a falusi néptanítókról. Néhány kivételtől eltekintve megyénk tanítóságára is illenek a ,,rossz anyagi körülmények között élő, megalázott helyzetű" jelzők. Példaként álljon itt a veszprémi egyház­megyéhez tartozó katolikus tanítók járandósága 1932-ből. 246 plébánia jelentését megvizsgálva azt találtuk, hogy mindössze 92 helyen kapták meg a tanítók rende­sen a járandóságukat. A többi esetben csak hiányosan, megkésve, vagy egyáltalán nem rendezték el az őket megillető javakat. 2 9 Az ehhez hasonló helyzetek miatt korszakunkat végigkísérik a tanítók sorsáért szóló kérelmek, panaszok. A megye népoktatására vonatkozó rendelkezésünkre álló adatok meglehetősen kis számúak és eléggé hiányosak. Mégis kirajzolható belőlük egy kép, amit a fen­tiekben talán sikerült egy kissé érzékeltetnünk. Felvázoltuk mindazokat a ténye­ket, amelyek sajnos negatív előjelű kísérői voltak elemi oktatásunknak. De tiszte­letben tartottuk azokat a törekvéseket, amelyek — ha csekélyebb mértékben is — jelen voltak és valósággá váltak a múltban. A népoktatás igazi felvirágzása azon­ban csak a gyökeresen megváltozott társadalmi viszonyok között vehette kezde­tét. Ez a vonal pedig egyre tökéletesebben folytatódik a mában.

Next

/
Thumbnails
Contents