Éri István (szerk.): Egry József Emlékmúzeum, Badacsony

61 VÍZPARTí )N 1935 k. SUR LE BORD DE L'EAU akv.-cer., p., 32 x 41,5 cm, j. j. 1.: Egry József VBM 69. 2. 1. ség felé közeledhet művészetében. Egry ezt tette. Sem az anyagi jólét, sem a társadalmi rang nem csábította, befolyásolta, ellentétben számos művész-kortársával. Magányos jelenség, még azokkal sem rokon, akikkel valamilyen művészi társulás (a Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, vagy akiknek kötetlen baráti összejövetelein megjelent. Öt a most előadottak szempontjából is - más érdekelte a világból. A kiállítás-látogatók jórésze értetlenül állt alkotásai előtt, a hivatalos művészeti élet intézőitől nemhogy a művészetével arányos, de még csak a szóra alig érdemes elismerést is nehezen kapta meg. Pedig anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt szüksége lett volna mindkettőre. Egy korábbi kiállításán fiatal, szinte ismeretlen művészekkel állított ki, mégpedig - úgymond - azért, mert nem szeretné, ha annyi igazságtalanság érné őket, mint amennyiben neki része volt fiatal korában. ,,Engem annakidején ütöttek és háttérbe szorítottak, ahol lehetett. Nem engedték, hogy a népkonyhánál jobb és több jusson nekem. De azért mentem a magam útján . . . Egyedül jártam mindig. A^t hiszem, nagy hatással senki sem volt rám. Mindig csak magamhoz álltam közel - művészi szempontból."