Éri István (szerk.): Egry József Emlékmúzeum, Badacsony

SZENT KRISTÓF A BALATONNÁL 1927 - SAINT CRISTOPHE AU BORD DU BALATON op., p., 59 X 87,5 cm, j. j. 1.: Egry József Badacsony - VBM 72. 9. 1. A Kristófban testet öltő személyiség átárad a térre. Ahogyan a sziénai vörösek levegős, fénytől átjárt vonal- és színhálózata meghatározza az alakokat, úgy formálja és határolja a Balaton vizét, partját, és a hullámos hegyvonulatokat is. Ehhez a színhez igazodik a felhős égbolt és a víz felületének zöldes-fehéres csillogása is. A fény mindent beragyog és ünnepélyessé tesz s a mindenség jóváhagyó akaratának fölcsendülő szózataként még egy különleges hangsúllyal kiemelt fényoszlop alakjában is alá száll, Kristóf mellé szegül, és kíséri őt útján. Ez a fényköteg az érzelmi átélés kifejezésén kívül kitűnő kompozíciós elem is a hangsúlyozott vízszintes tagolások közepette. Általa érzékelhetővé válik a kapcsolat a lábunkkal érintett közvetlen közelség és a képzeletünk útján követhető végtelen távolságú tér között. A legenda megjelenítésekor nem kell okvetlenül vallási képzetekre gondolnunk, s különösen nem kell a kép ünnepélyes alaphangulatát ezzel magyaráznunk. Az ábrázolás módja legalább annyira ünnepélyes és emberséggel telt, mint maga a téma. Elképzelhető, hogy gyermekkori élménye ébredt föl a művészben: így vitte őt édesapja is egyik faluból a másikba. A gyermekkorban elvesztett, majd felnőtt fejjel újra meglelt szülőföld, a Balaton-környék iránti szeretete önmagában is ihlethette e nagyszerű látomásra. A hangulati erő érzékeltetésére ad különösen szép példát a „Kínálás". Színei bársonyos fínomságúak, légiesen üdék. Ilyen üde a „Szüretelök Badacsonyban" színvilága is, de Egry ott a pihenés nélkül végzendő gyors munka erejét örökítette meg. Emiatt kissé hűvösebb, kimértebb volt ott minden, míg itt a kötetlenebb tennivaló ábrázolása ölt testet, szervezett rendben.