Éri István (szerk.): Egry József Emlékmúzeum, Badacsony

i 8 EGRY ÉS FELESEGE SÍREMLEKE (BORSOS MIKLÓS ALKOTÁSA 1962) működő pedagógusok, műértők tevékenykedtek, céljukul tűzve ki a művész emlékének ápolását, a programban egy emlékmúzeum létrehozására is gondolva. A Szegedy Róza-házban berendezett kis emlékkiállítás lebontását ugyan nem tudták meggátolni, de Badacsonyban, halála tizedik évfordulóján Egry nevét kapja a házához vezető sétány, majd 1962-ben felavatják a tomaji temetőben Egry és felesége badacsonyi bazaltkövekből faragott egyszerű síremlékét, melyet Borsos Miklós „Vízrenéző" c. domborműve díszít. Az emlékbizottság - miközben szívósan napirenden tartotta a múzeum létesítésének gondolatát - előbb a keszthelyi lakóházon, majd a szülőfaluban, Zalaújlakon, végül a tomaji présház falán helyeztetett el emléktáblát. Egry nevét vette fel Badacsony új művelődési háza, a megyei tanács 1962-ben a megye képzőművészeti életében kitűnő művészek számára Egry József nevével fémjelzett díjat alapított. Ugyancsak 1964-ben vetődött fel — immár komolyabb formában — újra az Emlékmúzeum megvalósításának terve, Kállai Gyula akkori miniszterelnök badacsonyi látogatása kapcsán. A Művelődésügyi Minisztériumhoz intézett átirata alapján a minisztérium a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóságot kérte fel a tervezet elkészítésére. A feladat meglehetősen nehéznek tűnt. A múzeum épületeként természetesen a tóparti kétemeletes épület jöhetett csak számításba. Eredeti formájában azonban a leendő funkció ellátására nem látszott alkalmasnak, kicsiny alapterülete és a szűk belső lépcsők miatt. Minthogy Egryék budapesti otthonában elpusztult úgyszólván minden értékük s a badacsonyi házból is eltűnt minden értékesebb bútor, alkotás, interieur bemutatására nem is gondolhattunk. Ezért - a néhány személyi vonatkozású emléktárgy kiállításán kívül - Egry alkotásainak kiállítóhelyeként kívántuk az egykori műteremházat felhasználni, eltávolítva minden, az egykori lakásra emlékeztető beépítést. Az épület a belső közfalak elbontása esetén sem tűnt alkalmasnak megfelelő és kívánatos számú Egry-mű bemutatásához elegendőnek. A várható nagy forgalom miatt szükséges volt, a körforgalom biztosítása érdekében, kijáratul szolgáló csigalépcsőt építeni kívül, az épület falához. E csigalépcsőt egy galériás, kétszintes kiállítóterembe vezette le az átalakítás és bővítés tervének elkészítésére felkért tervezőmérnöknő: dr. Géczyné Folly Irén, az eredeti épület tervezőjének leánya. Az átalakítási tervek készítésével párhuzamosan folyt a ház megvásárlásának lebonyolítása, végül az épület - hosszú huzavona után 1967-ben kisajátítás útján került állami tulajdonba. Az 1966-os, nagy sikerű tihanyi Egry-kiállítás után újra nagyobb lendülettel foghattunk munkához. A bentlakó örökösök megfelelő elhelyezése után 1969-ben végre kiürült a ház. A Képzőművészeti Lektorátus megbízta Borsos Miklóst egy emlékmű jellegű Egry-mellszobor elkészítésével. A múzeumépület előtt felállított szobor bronzba öntése 1970-ben fejeződött be. Ugyanebben az évben ért véget a Badacsonyban bemutatandó Egry-gyűjtemény első szerzeményezési fázisa is; a Kulturális Alapból biztosított fedezetből. Az építkezések megkezdése részben a nem nagyszabású, de igen aprólékos munkát igénylő feladat elvállalásától húzódozó kivitelezők sorozatos visszalépése, részben az anyagi keret biztosításának nehézségei miatt elhúzódott. 1971 őszén végre sikerült az időközben teljesen elvadult s részben talajvíz-borította kert parkosítási munkáit, a kerítés építését megkezdeni s a következő év tavaszán be is fejezni. Az épület átalakítását s a toldalékszárny megépítését 1972 őszén kezdték meg, a munkálatok végül is Egry József születésének kilencvenedik évfordulóján, 1973-ban nyertek befejezést. Éri István