Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

PÁPAI KEMÉNYCSERÉP: TÁNYÉR SZÉCHENYI ISTVÁN MELLKÉPÉVEL VI. A PÁPAI KEMÉNYCSERÉP-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE Pápa már a XVIII. század elején fazekas központ. Az első, 1802-es sikertelen kisérlet után 1805-ben alakult meg a városban a keménycserép (népies nevén kőedény) gyár. Tulajdonosa Winter Mátyás kereskedő. Holicsból került ide át egy nagy felkészültségű mester: Karl August Windschügel néhány év múlva már a pesti lapokban, pl. a „Vereinigte Ofner und Pesther Zeitungéban hirdetik a gyár áruit, amely edényeivel angliai termékeket is utánzott. A díszes edények mellett közhasználatú készítményeik is voltak. Kolostorok és vendéglők rendelésének is eleget téve szériában állították elő az edényeket. Winter a kezdeti sikerek után a gyárat bővítette és az 1811-ben már 54 személlyel dolgozott. Megkapta 1818-ban a gyárra a privilégiumlevelet is a helytartótanácstól. A tulajdonos egyben tevékeny kereskedő is volt. Az országban több helyen is lerakatokban tárolta, értékesítette áruit. Az 1820-as évek elején sok személyi változás történt a gyárban, majd a tulajdonos 1834-ben meghalt. Utódainak nem volt érzékük a további, ilyen irányú és iramú vezetéshez. Ekkor Fischer Mór, mint bérlő vette át az irányítást. Végül is Mayer György, posztókereskedő (majd pápai bíró) az áruval együtt megvette a csaknem teljesen csődbement gyárat. 1839-től újabb lendülettel ível felfelé a gyár, az ún. „fabrika". A helytartótanácstól a keménycserépgyártáson kívül már a porcelángyártáshoz is engedélyt kért. 1842-ben a pesti „Társalkodó"