Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

Rendszeresen tartottak bálokat az önkéntes tűzoltók és a kereskedő ifjak is. Az 1900-as évektől kezdve megsokasodnak a meghívók, és egyúttal a rendezvények is. A folyosó végén felállított barokk lányszobor a várkert Kálvária felé eső régi kapuját díszítette. A kiállítási folyosót az egykori várkert kovácsoltvas főkapujának rajza zárja le. Ezt Esterházy Párizsból hozatta, ott a Tuilleriák bejáratát díszítette. A nagy rajz alatt a kastélyra vonatkozó két leltár könyv látható (1796, 1916). Itt van a múzeum birtokában levő egyik Esterházy birtokkönyv (1730-as évek) díszes kötésben (a másikat az Országos Levéltárban őrzik). Benne az uradalom községeinek XVIII. századi határa és dűlőbeosztása. Fényképen maradt fenn csak néhány kastélybeli terem régi és értékes berendezése (Nádor-terem, nagy szalon és kisebb vendégszoba). A város legfontosabb műemléképületeit térképre vetítve mutatjuk be. 2. Vápa és a pápai járás ipara, mezőgazdasága a felszabadulás után. Erdőgazdaság: Rövid áttekintést adunk a Bakony északi részének erdészetéről. Régebben az erdőt rendszertelenül használták és irtották, az 1807. évi törvény ennek gátat vetett. A bakonyi erdők nagy része Esterházy-birtokhoz tartozott. Erdőtörténeti szempontból fontosak a XVIII. századba visszanyúló ugodi erdőtérképek. A korszerű erdőgazdálkodást néhány tárgygyal, fotóval és dokumentummal szemléltetjük. Termelőszövetkezeti gazdálkodás: Járásunkban 113 000 holdnyi területen 40 mezőgazdasági szövetkezet működik. A kezdeti nehézségek után mindjobban megerősödtek. Bakonyság és Nóráp fejlődésének bemutatásával lehet a különbségekre jól rávilágítani. Két régi térkép a falu előző századi állapotát mutatja, fényképek, grafikonok jelzik a bekövetkezett változásokat. Állami gazdaságok: Az Esterházy időkben Tima puszta volt a nagyüzemi méretű állattenyésztés egyetlen színhelye. A mai korszerű méreteiben is gyarapodott sertéstelep' alig hasonlítható ezzel össze. A külsővati mellett a bánhalmi és a farkasgyepűi gyümölcsösök ugyancsak nagyarányú fejlődést mutatnak. Az utóbbi években egyedülálló volt a Járiföldön tenyésztett hegyi tehenészet (borzderes). Húsárugyár: A pápai hentesipar mindig fontos helyet foglalt el a város életében. Exportja révén ma is vezető helyen áll, az egész országban. Szerszámok, fotók, a külföldi exportban közismert konzerv csomagolások láthatók a tárlóban. Téglagyárak: Pápa ma téglaipari központ, melynek azonban jelentős hagyományai vannak. Az itteni grófi téglaégető a XVII. században már működött, az Esterházyaknak még további három téglagyára is volt a környéken. A XVIII. században a grófi kezdőbetűk és évszám jelzik a téglákon az uradalom termékeit. Fentieken kívül 7 kisebb gyár is létesült a környező falvakban. Ma nagyszabású rekonstrukciók, modern gépek teszik állandóvá és nagyüzemi jellegűvé ezt a hagyományos iparágat. Textilgyártás: A pápai takács és kékfestő ipar messze •vidéken híres volt. A járásban, Ugodon és Vaszaron