Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

besülteket Pápára szállították. Újra a kastély földszinti helyiségeibe került a hadikórház. Az eredménytelen ihászi csata után Kmetty seregével Pápán át Tapolcafő irányába vonult vissza. A csatából emlékként fennmaradt néhány tárgy: egy ágyúgolyó dátummal, kiegyenesített kaszák, német vasas mellvért. Az ablaknyílásban elhelyezett nagyméretű vasláda Kmetty hadipénztárládája volt. A szabadságharc bukása utáni időszakra több kisebb emlék is figyelmeztet: a börtönben ülő ifjúról szóló vers, fából faragott és festett bilincs. 1860-ban a pápai ifjúság a 48-as veteránokkal az élén Dákára gyalogolt és ott átadta özvegy Batthyány Lajosnének a tárlóban látható díszes zászlószalagot. Ekkor érkezett Dákára, a Batthyány-kastélyba külföldi száműzetéséből gróf Teleki László. 9. tárló: A VÁROS FEJLŐDÉSE A XIX. SZÁZADBAN A tekintélyes iparosréteg és a város kedvező földrajzi helyzete miatt híres vásárok voltak Pápán a mai Fő téren. Ezek széles környék lakosságát vonzották ide. A XIX. század közepéről ismerjük az akkori piaci rendre vonatkozó tanácsi határozatot. A mozgalmas kereskedelmi életigényeinek megfelelően a városnak hét pénzintézete volt. Az osztrák iparosok és kereskedők 1847-ből származó címtárában a pápai kereskedők és iparosok neveit is megtaláljuk. 1812-ből való a Pápa határába eső hantai hegyközség számadáskönyve. Régi mesterségre, a pápai ötvösségre utal az aranymérleg. Az „irgalmasok koródájában elhaltak" jegyzéke, a cipészifjúság pecsétje, patikafelszerelések villantanak fel képeket a száz év előtti Pápa életéből. HADIPÉNZTÁR-LÁDA A SZABADSÁGHARCBÓL