Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

szürke tál hevert. Ezek mellől került elő egy kis lándzsa. A halott derekán vashurkokból készített kardkötőlánc és azon kétélű vaskard függött. A pengén rajta maradt az egykori kardhüvely egy része. A halott testét valószínűleg pajzs borította. A lágyékon a középen lévő, vasból készült ún. pajzsdudor a lábfej mellett íves vaspánt pajzsszélvédő maradványát találtuk. A pajzsdudortól a lábig számítható távolság adja meg a pajzs sugarának hosszát. A sír kelta harcosé volt. 3. tárló: RÓMAI KOR A kelták (i. e. I-IV. század) még az időszámítás kezdetekor megjelenő rómaiakkal is tartósan együttéltek. A rómaiak hódítókként törtek be a mai Dunántúlra és azt Pannónia provincia néven birodalmukba kebelezték. A veszprémi Bakonyi Múzeumban látható a Nagydém-Répásköztéről előkerült római házi szentély bronztálja, bronzfedője, három bronz mécsese, díszített fülű kancsója, Lar és Apollo szobra. Mindkét szobor hellenisztikus hatást árul él

1 és a kutatók feltevése szerint valamelyik délitáliai bronzöntőműhelyben készült. A rendkívül értékes és nagyfontosságú lelet egyik darabja sem készülhetett a II. század után. A tárló fölött rajzban látható a szentély rekonstruált képe. RÓMAI HÁZISZENTÉLY (LARARIUM) NAGYDÉM— 3 1 RÉPASKÖZTÉRÖL