Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

RÉSZLET A NÁDOR-TERMI, PÁPÁT ÁBRÁZOLÓ XVIII. SZÁZAD KÖZEPI OLAJFESTMÉNYRŐL delete (1781) szerint sem épülhetett a protestáns templomokhoz torony és ajtaja sem nyílhatott az utcára. 1783 tavaszán engedélyezték Pápán ismét a vallás szabad gyakorlatát. Ekkor épült fel az új református templom a Fő utcában, a telek belső részén a kastély átépítésével egyidőben. A pápaiak nyelvén ma is ,,várkastély"-nak nevezett épületről a nagy átalakítás utáni időből, 1796-ból ugyancsak maradt leltár, ez híven tükrözi az akkori állapotot. A szobákat az ajtótok tetején megszámozták. E számok nagy része máig megmaradt. A leltár szerint az emeleten 34, a földszinten 41 szoba volt. A reprezentációs helyiségek az emeleten, a középső részen találhatók. Berendezésük nagy értéket képviselt. A nyugati szárnyon voltak a gróf szobái. A múzeum negyedik kiállítási termében a volt „Nagy Vörös Szobá"-ban, „vörös festett fa tokban, négy lábon álló Esztendeig járó, öntött réz táblájú Nagy Óra" állott. A következő a „Vörös Stráfos Kávézó Szoba". Az akkori leírt kályha ma is áll. Olasz kamint is említenek, a teremben a kárpitokat „Indiai Figurák" díszítették. Itt szerepel „Két Nagy Dio Fa Ostábla". A mai Nádor-termet akkoriban „Ebédlő Palotának" nevezték. 1796-ban már a mai helyén emelte a terem fényét a Pápát ábrázoló nagyméretű festmény. Vele szemben Devecser várának képe függött. Tallós és Szempc várait ábrázolta a másik két festmény. Sok más érték mellett egy „lágy fából való hoszszú transérozó Asztal" is állott itt. Ezután a legdíszesebb vendégszobák következtek falaikon szép kárpitokkal. A kápolnát is leírják 1796-ban. (Ma a könyvtár olvasóterme.) Oltára, néhány képe magas művészi szintet képviselt. A mellette lévő 32. számú szobában fe- 20