Nagybákay Péter: Céhek, Céhemlékek Veszprém megyében (Veszprém, 1971)

A VESZPRÉMI CSIZMADIACÉH ZÁSZLÓJÁNAK KÉPE hoz, rá merőlegesen felszerelt, díszesen kovácsolt keresztvas csatlakozott, hogy a zászló arról simán és minden oldalról láthatóan hulljon alá. Ilyen díszes, festett zászlótartó vasak láthatók a nagyvázsonyi Szent Istvántemplomban a takács-, a csizmadia- és a vargacéh színes jelvényeivel ellátva, a negyedik az asztalos-, kőműves-, ács -és esztergályos céhé, a nagyvázsonyi skanzen parasztház céhszobáját díszíti. Hasonló, de kevésbé finoman kidolgozott takácscéh-zászlótartó vas található az ugodi templomban is. A pápai zászlók közül a takácsoké (1836), a szűrszabóké (1845), a szűcsöké (1856), a bognároké (1863) érdemel említést, a veszprémiek közül pedig a csapóké (1846), a csizmadiáké, a magyar tímároké és vargáké (1855). A mesterségek hagyományos védőszentjeinek olajképei mellett a céhek címerei is helyet kapnak a zászlókon (a csapók védőszentje magyarországi Szent Márton, a takácsoké Szent Severinus, a bognároké Szent Katalin, a csizmadiáké Szent Imre, az ácsoké Szent József, a molnároké Nepomuki Szent János, a fazekasoké Szent Flórián, a kőműveseké Szent Rókus). Különösen gazdag a pápai zászlógyűjtemény. A 10 zászló 5 5 közül két bordó, két piros, egy fehér, egy vajszínű, egy