Nagybákay Péter: Céhek, Céhemlékek Veszprém megyében (Veszprém, 1971)

A VESZPRÉMI TOBAKCÉH BEHÍVÓTÁBLÁJA (1800) országból, Hollandiából és Belgiumból ismerünk. Ez is azt látszik igazolni, hogy a magyarországi céhrendszer gyökerei közvetlenül Flandria környékére nyúlnak vissza. A céhmester őrizte tehát a céh ládáját a benne levő összes fontos iratokkal, a céh szabadalomleveleivel, nála volt a céh pecsétje, a céh táblája és általában ő képviselte a céhet. A mesterek peres ügyeinek elsőfokú bírája volt és ő szabta ki az apróbb büntetéseket. A céhmester megválasztása után esküt tett, amelyben kötelezte magát a céh ügyeinek gondos vitelére. Tisztségének lejártakor pedig köteles volt a céh vagyonával elszámolni. A céh vezetőségének egyéb tagjai is voltak. Némely céh a céhmester mellé alcéhmestert is választott. (Pl. a palotai szűcscéh, vagy a peremartoni, berhidai és kiskovácsi takácscéh, a szentgáli takácscéh.) Az atyamester, akiről már a legénytársaságoknál megemlékeztünk, a 49 legények vezetője és patrónusa volt. Segítői a bejáró-