E. Takács Margit: Csikász Imre (1884–1914) Emlékkiállítás (Veszprém, 1964)
Felvételi vizsgamunkája Ribó szerint a „Dal" megszemélyesítése volt. Ráth Károly festőművész viszont, aki szintén szobrásznak indult és müncheni évének tanulótársa volt, így emlékszik vissza: „1906 őszén együtt jelentkeztünk az ottani Akadémia szobrászati tagozatára, együtt végeztük az előírt felvételi vizsgát. A vizsgán a világ minden tájáról voltak reflektánsok. Csikász Imre a két feladatot (egy természet utáni fej és egy férfiakt magas-domborműben való mintázása) kiváló eredménynyel végezte. Míg ugyanis legtöbb résztvevő egy 60—80 cm-es figurát produkált, tekintve a megadott munkaidő rövidségét, addig Csikász ugyanannyi idő alatt egy életnagyságú férfiaktot mintázott meg. A fél Akadémia összeszaladt ezt a csodát nézni. Impozáns magyar győzelem volt!" Müncheni életkörülményeinek ismeretéhez is értékes adatokat kapunk Ráth Károlytól: „Sámuel Kornéllal együtt béreltek Schwabingban egy nagy konyhát, ott éltek és dolgoztak. Többször emlegették, hogy koplalás elleni biztosításnak hoztak magukkal otthonról egy zsák babot, azt ették hónapokon keresztül." Tanára, Balthasar Schmidt már az első félév bizonyítványában elismeri jeles előmenetelét. Hagyatékában szerepel egy fénykép, amely barokkos falikutat ábrázol három puttóval. A kép hátán Ribó Zoltán kézírásával: „müncheni tervfeladat." A müncheni tanulmányi év letelte után végleg hazajön. A kiszámított, száraz és spekulatív akademizmustól nem kapta meg, amit várt. Alkatának más talaj kell, már Münchenben Brüsszelre gondolt. A bajor Akadémiáról két szobor gipszöntvényét hozta haza. A „Karoló lány" zárt mozdulatával, körvonalával Csikász egyetlen kőbe kívánkozó művének tűnik, az „övedző fiú" kissé erőszakolt kontraposztja nyilván tanulmányi feladat lehetett. 1907 nyarán ismét Veszprémbe jön, ebből az időszakból datált Deogáró Aladárról készült, természetes nagyságú fejszobra. A kissé elálló fülű, nem túlságosan kifejező férfiarc feltételezhetően hű mása modelljének. ősszel Salzburgon át Brüsszelbe megy, ahonnét október 20-án keltezett lapján örömmel közli, hogy a felvételi vizsga sikerült. Az Academie Royal des Arts növendéke tehát, olyan mesterek keze alatt, mint Küzdő férfiak Streitende Männer