Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)

VESZPRÉM MEGYE VILÁGI EGYHÁZAI

SZIGLIGET-AVASI TEMPLOMROM Avas vagy Újfalu római kori épületmaradványokra épült XIII. századi temploma egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletek épület, nyugati végében szintén XIII. századi, de egy a templomnál későbbi periódusban épült, alul négy, feljebb hat, majd nyolcszögletű, kősisakkal fedett, kétemeletes toronnyal. A bejárat a hajó déli oldalán nyílott, a toronyaljból nem volt átjárás a templomba. A hajó északi oldalához a XIV-XV. században kápolnasekrestyét (keleti oldalán oltárral), a szentély északi oldalához pedig csontházat építettek hozzá. A templom 1550-ben a faluval együtt már romos volt. 1958-1959-ben történt régészeti feltárását Kozák Károly régész vezette. A helyreállítási terveket Sedlmayr János és Koppány Tibor építészmérnökök készítették. (Irodalom: Ádám Iván 1889, 366-368.; Békefi Rémig 1907, 177.; Koppány Tibor 1963, 105-106. nr. 52.; MRT 1. 1966, 153. 46/4. lelőhely; Kozák Károly 1966, 111-133.; Koppány Tibor 1972/a, 236. nr. 119.; Guzsik Tamás 1979, 21. nr. 97.; Rómer Flóris jegyzőkönyvei 1999,65.) Szigliget-avasi templomrom. ZÁNKA, REFORMÁTUS TEMPLOM A felu első írott említése 1164-ből ismert. Az Atyusz nemzetségtől a XIII. század végén szerezte meg a Rátót nemzetség. A Rátót nembéli Gyulafi család 1650-ig volt birtokosa. A templomot a XI-XII. század fordulóján az Atyusz nemzetség építtette. Eredetileg egyhajós, kívül egyenes-, belül patkóíves szentélyzáródású, keletek épület volt, D-i oldalán bejárattal. A XIII. század második negyedében, a hajó nyugati záró falát elbontották és a hajóval azonos szélességű tornyot építettek a templomhoz. A torony egyben a kegyúri karzatot is magában foglalta. Szintén a XIII. században, a szentély déli falához sírfolyosót építettek hozzá. A sírépítmény pusztulását követően, a XIV-XVI. század folyamán sekrestyét vagy sekrestyekápolnát toldottak a szentély és részben a hajó déli oldalához. A templom első említése az 1333—1335-ös pápai tizedjegyzékből ismert. 1519-ben védőszentje Szt. István király volt. A falut 1548-ban felégették a törökök. A XVIII. századtól a templomot a református egyház használja. 1786-1787-ben, majd 1879-ben átépítették, utóbbi alkalommal kapta a szentély feletti hagymakupolás tornyát. A templom kutatását 1984-1985-ben Mezősiné Kozák Éva régész vezette. (Irodalom: Békefi Rémig 1907, 185., 186. 71. ábra; Koppány Tibor 1963, 11 l-l 12. nr. 64.; MRT 1. 1966, 191. 60/3. lelőhely; Koppány Tibor 1972/a, 240-241. nr. 145.; Guzsik Tamás 1979, 26. nr. 120.; Mezősiné Kozák Éva 1992, 39-43.; Mezősiné Kozák Éva 1993) Zánka, református templom.