S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Németek viselete

Kötények: fekete klott, fekete szatén. Kendők: fehér-fekete mintás, fehér virágos fekete, tarka, fehér, drapp alapon apró mintás, drapp, zöld, kék mintás, fekete-drapp négyzethálós, fekete selyem­csíkos delén, fekete, fekete- fehér négyzethálós szövet, fehér-barna, kék vagy ugyanilyen tarka , piros mintás karton, virágos zöld, rózsaszín, lila magában mintás, fehér kék rózsás, fekete piros koszorús, fekete-fehér koszorús selyem, fekete, fekete kék rózsás posztó. Délután litániára Szoknyák: sötétkék, barna, fekete szövet, kék-fehér, kék-piros, fekete-fehér mintás, fekete-fehér pettyes karton, fekete-fehér mintás barhent, kékfestő, piros, kék, zöld panama vagy lyster, rózsás kasmír, fekete apró virágos vagy egyéb tar­ka fiókon, fekete klott, fekete-szürke négyzethálós flanell. Réklik: mintás marokin-szatén horgolt fehér csipkével a nyakán, kék-fehér mintás, fekete apró kék virágos fiókon, fekete-fehér mintás barhent, kékfestő, fekete-fehér mintás, fekete-fehér pettyes, kék-fehér mintás karton, piros, kék, zöld panama vagy lyster, rózsás kasmír, barna szövet, fekete bársony. Kötények: fekete szatén, fekete klott. Kendők: világos mintás, világoskék tarka mintás (krikli-krakli), fekete kék­drapp csíkos, fekete apró fehér mintás, fekete-fehér tarka delén, azaz „litánia­kendő", drapp, fekete, sötétkék fehér négyzethálós, fekete-fehér négyzethálós vékony, fekete selyemcsíkos szövet, fekete posztó, virágos zöld, drapp, szürke kék koszorús selyem, sötétkék sárga-fehér négyzethálós karton. Szükségesnek tartunk mindezekhez annyit hozzátenni, hogy nyári, kora őszi vasárnapokon flokont, kartont, selymet, kékfestőt, kasmírt, míg téli, késő őszi, kora tavaszi időben szövetet, barhentet, kasmírt vettek fel. Az idősebb korosz­tály 50-55 éven túl sötétebb tónusúakat, egyszerűbb mintákkal, 60-65 év felett pedig csak sötétet, feketét, legfeljebb kékfestőt, míg a fiatalabbak és az igazán ifjak, 40, ill. 30 év alatt élénk színű, világos tarka mintájú kelmékből varrott ru­hákat hordtak. Ez vonatkozott a kendőkre is. Tehát az öltözetek nemcsak az ün­nepeket, hanem az életkort, a viselés egyéb alkalmait és magát a közösséget is jelezték, összetett jelrendszerekként. Különleges vasárnapnak számított újhold vasárnap, amikor zöld, kék rózsás kasmír szoknyát, fehér, kék, vagy ciklámen színű selyem, szövet réklit, fekete szatén kötényt, kék rózsás selyem kendőt, ill. kék vagy piros fiókon, télen kék vagy barna szövet szoknyát, piros, kék fiókon, télen barna, fekete szövet réklit, fekete klott kötényt, kék vagy piros selyem kendőt öltöttek magukra. Külön csoportot alkottak a félünnepi öltözetek, amelyekben utaztak, felvették a városba menetelkor, vásárba, temetőbe menet, látogatáskor, minden olyan al­kalommal, amikor elmentek a faluból, vagy az ún. félünnepi napokon. A köté­nyek közül csak a klottból varrottakat kötötték derekukra minden ruha együttes­hez (76. kép Magyarpolány).

Next

/
Thumbnails
Contents