S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)
Németek viselete
A ruhák viselésmódja és a viselés alkalmai A kifejezési, közlési szándékkal, tartalmi jelentéssel rendelkező ruházat ünnepekre rendeltetett. Aszerint bonthatók ezek részekre, hogy milyen típusú ünnepek reprezentánsai. így megkülönböztethetők az egyházi esztendő ünnepeinek, a jeles napoknak és a vasárnapoknak viseletei, a közösségi alkalmak ruha együttesei, valamint a családi ünnepek, az emberélet fordulóinak ünneplő ruhái. A leggazdagabb, legtöbb változatot felvonultató viselet együttesek az egyházi esztendő ünnepeihez kapcsolódtak. A felső ruhák anyagának minősége és színe az ünnepek nagyságát jelezte. Ebben, az ünnep fényéhez alkalmazkodó ruha összeállításban azonban kizárólag a délelőtti misére mentek el a templomba. Délután már más, kevésbé díszes és kényes ruhákat öltöttek. Az egyházi esztendő kezdetén, adventben, lévén négy hetes böjti időszak, a böjthöz illendően öltözködtek. Minden napon sötét ruhában jártak, sötét színű, legfeljebb apró mintás barhent, esetleg fiókon szoknyában, ugyanilyen rékliben, fekete klott kötényben és sötét mintás kendőben. Vasárnap viszont zöld marokin-szatén vagy zöld szövet szoknyát, ugyanilyen réklit, fekete klott vagy szatén kötényt, zöld szövet, zöld selyem vagy piros koszorús fekete posztó, esetleg bársony kendőt kötöttek a fejükre, de felvehették a piros koszorús fekete selyemkendőt is, továbbá kék atlaszselyem szoknyát fekete blúzzal vagy réklivel, fekete selyem köténnyel, piros koszorús fekete kendővel, a lányok pedig kendő nélkül. A fekete-kék párosítás félgyászt jelentett. A karácsony vigiliája előtt kilenc nappal megkezdett Szent Család-járáskor vagy Szálláskereséskor az öregek többnyire kékfestő szoknyában és rékliben, fekete klott kötényben, kékfestő kendőben mentek nagykendőbe burkolózva a Szent Család képével estéről-estére a szokásban résztvevő családok mindenikéhez. Ez is félgyászos öltözet volt. Ezen időszakban az öreg és a középkorú asszonyok fekete, vagy a szélén mintás-csíkos fekete szövetkendőt kötöttek rendszerint a fejükre. Karácsonyt a legnagyobb ünnepek egyikének tartották. Méltóságát többféle öltözettel is kifejezték. Sötétkék szövet szoknyába és réklibe, fekete selyem köténybe öltöztek a lányok. Az asszonyok ruházata többféle volt. 1. Fekete, finom, ún. angol szövetből való rékli, ugyanilyen szoknya fekete selyem köténnyel és fekete alapon kék vagy piros koszorús duplaselyem kendővel, esetleg bársony kendővel, koszorús posztó kendővel. 2. Fekete vastag selyem szoknya, rékli és fekete selyem kötény, az előzővel megegyező koszorús duplaselyem kendővel. 3. Egyszerűbb ruházatra jutott a kevésbé tehetőseknek: fekete szövet szoknya ugyanilyen réklivel, fekete lyster köténnyel, fekete alapon kék koszorús duplaselyem kendővel. 4. Fekete selyemcsíkos szoknya azonos réklivel, fekete selyem köténnyel és fekete bársony kendővel. 5. Fiatalok a kék, öregek pedig a fekete bársony szoknyát, réklit vették fel, a
