S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Németek viselete

ahhoz a ruhához kétszer, vagy a délelőtt felkötött kendőt délután, már nem. Külön csoportot alkottak az alsó kendők, amelyeket a drága (selyem, bársony, posztó) kelmékből való kendők alá kötöttek a fejükre. A legnagyobb létszámú a rendkívül sokféle színű és anyagú felső kendő volt, amelyeknek egy részét elől, az álluk alatt, másik részét pedig hámi, a tarkón megkötve viselték. Mellettük egy harmadik csoportot alkottak a vállkendők díszes alkalmi és vastag, meleg téli darabjai. Az alsó kendők, leszorító kendők vagy Schopfkendők (Kopflumpen, azaz fejre való rongy) döntően egyszerű, olcsó anyagból készültek, így bécsi pirosból (karton), piros alapon fehér pettyes kartonból, amit a fiatalabbaknak nagyobb, az idősebbeknek pedig tűpettyes mintájú anyagból varrtak. Készült fehér gyolcsból is, amit a világos selyem kendők alá kötöttek fel Egyaránt használtak pepita, fehér alapon fekete tűpettyes vagy nagy pettyes, fehér alapon szürke vagy rózsaszín, kék, zöld pettyes, fehér-fekete mintás delénböl, fehér-kék, fehér-fekete, fehér alapon zöld-sárga négyzethálós, fehér-fekete mintás, apró, fekete négyzethálós, fehér-fekete pettyes, barna, kék-drapp négyzethálós, fehér, piros alapon sötétkék négyzethálós, bordó, piros vagy barna alapon, rózsaszín, kék, zöld kígyózó mintás, piros alapon zöld-sárga mintás, vagy kék-piros virágos kartonból, fekete alapon piros rózsás, téglaszín alapon kék rózsás kasmírból alsókendőket. Ezeknek egy részét, a pettyes, csipkés szélű delén, a fehér-fekete mintás, a pety62. kép: Meizinger Jánosné Mayer Magdolna hátra kötött kendőben — 1982 (Róka Lajos felvétele)