S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)
Magyar viseletek a XIX. században
mesi női felsőruha. Az egyik képen álló asszony fején álla alatt szalaggal megkötött, fekete csipkés-fodros főkötőt hord. Szoknyája hosszú és bő, ujjasa a szoknyával azonos anyagú, derékban szűk, csípőig érő, elől gombokkal záródó, csipkés, fodros gallérú. Ujjai bővek. Az ujjas alját körben és az ujjak végeit hajtásokba szedett, varrással letűzött szalagcsík díszíti (20. kép). A másik képen megörökített asszony főkötőjéből kevés látszik. Szoknyája hosszú, de nem bő, alját több soros hajtásokba szedett szalagcsík és lerakott fodor ékesíti. Az ujjas derékban szűk, de szűk az ujja is. Elől végig gombos, körben levarrott hajtásokkal díszes, alját és az ujjak végét széles selyem vagy bársony18. kép: Szentgáli legények — 1895 szegély keretezi (21. kép). Sem a szentgáli, sem a balatonhenyei fényképeken levő kisnemes asszonyok nem viselnek már kötényt, ami jelzi, hogy ruházatuk elvált a paraszti viselettől és polgári jellegzetességeket öltött. Ugyanekkor ez már azt a folyamatot is előrevetíti, amely majd az új évszázadban a paraszti viseleteket is átformálja, polgárivá alakítja. Azok a változások, amelyek a 19. század folyamán a gazdaságban és a társadalomban végbementek, nem hagyták érintetlenül a művelődést, a hagyományos kultúrát, így a viseleteket sem. Ezek a változások három fő területen következtek be: — Az 1848-49. évi forradalommal és szabadságharccal véget ért a feudalizmus, kezdetét vette a kapitalizmusba való átmenet, majd ennek megerősödése. — Kibontakozott és széles körűvé vált az árutermelés, és az ebbe való bekapcsolódás jövedelemnövekedéssel, ez pedig tárgyi reprezentációval járt együtt. —A jobbágyfelszabadítással, annak előnyeivel és káros következményeivel egyszerre életmódbeli változások egyaránt bekövetkeztek. 49 A 19. század első felének viselete így a régi, míg a 19. század második felének, különösen is a végének viselet kultúrája a megváltozott életmód adta lehetőségeknek egyik kísérő jelensége lett. Ezek a 19. század közepét követően kialakult új típusú parasztviseletek az I. világháborút követő időszakig, a 20. század első negyedéig megmaradtak. Egy újabb változás kellett ahhoz, hogy részben eltűnjenek, részben pedig bizonyos történelmi sajátosságok hatására némiképpen átalakulva tovább éljenek egy újabb társadalmi változást követő életforma-változásig.
