S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Szlovák viseletek, öltözködési szokások

vásárolt, a Kluge-műhelyben készített Balaton-kék (kék alapon piros mintás) anyagot. 4. A munkaruhák csoportjába a megkopott, ünnepre, vagy valahová menni alkalmatlan darabok tartoztak. Ezeket otthon viselték munka közben természetesen köténnyel és kendővel, amelyek már ugyancsak kopottak voltak. De ezeket a ruhákat a mezőn végzett munkához is felvették, az utcára azonban nem mentek ki bennük. A munkaruhát magukkal vitték, a mezőre pedig felkapó ruhában mentek: általában kékfestőben és kikeményített cérnakendőben. Utóbbit megkötve vették le fejükről és helyezték el a földön, majd a munka végeztével hazafelé menet ismét felkapó ruhára cserélték a munkaruhát. Amennyiben rossz volt az idő, de mégis ki kellett menniük, akkor is rendesen felöltöztek, csak egy zsákot dobtak magukra, így védve ruhájukat. Minden ruhához vettek alsószoknyát is, amelyek közül az egyiket gyengébben, a másikat erősebben keményítették ki. Különleges alkalmi viseletnek számított a menyasszonyi ruha, amely szürke, fehér, fekete volt, a szoknya alján zsinórdíszes szövetből készült. Tartozéka fekete klott kötény és drapp, vagy fehér selyem kendő volt. Az esküvőn túl ezt a ruhát egyes nagy ünnepen öltötték fel. A lakodalom vendégei között az asszonyok többnyire fehér vagy lila szövet szoknyában, lila szövet repillában, fehér kötényben, valamint lila mintás selyem kendőben jelentek meg. A lányok viselete megegyező volt, de ők kendőt nem kötöttek. A halottat legkedvesebb ruhájába szokták felöltöztetni. Rendkívül fontosnak tartották, hogy a családtagok megtudják, ki mit szeretne holtában viselni. A hajviseletek Szápáron a lányok hajukat két ágban befonva és fejük két oldalán koszorúba rakva viselték. Az asszonyok befont hajukat tarkójukon koszorú alakban csavarták körbe. Az asszonyok kontyukra kötötték az alsó kendőt (spolnij rucsnyik), erre pedig a felsőt. A férfiviselet A férfiviselet nem sokban különbözött az 1920-as évekétől. Az 1940-es években azonban már bolti inget is hordtak, valamint pantallót félcipővel. A gyermekviselet A gyermekviseletek hasonlóan a magyarokéhoz, a felnőttek mháinak kicsinyített másai voltak: ingvállat búcsúkor, egyébként pedig ujjasos együtteseket, ill. egybeszabott-varrt szövet, karton, barhent mhákat hordtak (94. és 95. képek Borzavár). 4 esztendős kor alatt még fiúk, lányok szoknyában voltak, de a lányok fejére csepicskát, pántlikával díszített főkötőt tettek. 6 esztendős kortól kezdve pedig a felnőttek viseletének mintájára kezdték öltöztetni a gyermeke-