Kutasi Kovács Lajos: Vasárnapok hétköznapok (Veszprém, 2005)

CSILLAGKÉPEK

VASÁRNAP Maradtak a vademberek „Az istenek halnak, az ember éP Babits Mihály Madame, a Cote d'Azurön örökké forog a rulett. Tegnap is forgott, ma is forog és holnap is. Lehet nyerni - mondják. Lehet veszteni - tudom. Persze, tíz frankkal nehéz robbantani a kaszinót. Madame, ön feltűnően szép és fiatal. Olyan az arca, mint bizonyos keleti bálványoké. Mongol-maláj keverékeknek van ilyen végtelenül finom arcuk, ilyen csodálatos profiljuk, ilyen titokzatos Buddha-mosolyuk. Madame, ön itt, a Monte Carlo-i rulett forgó kereke mellett az időtlen szépség és nyugalom. Vajon mit mond önnek ez a Nyugat? A századforduló émelygős és felszínes szecessziója? Madame, látta már Antibes-ben a Picasso Múzeumot? Volt Roquebrune-ben, mely Franciaország - talán Európa - legrégibb középkori vára, éppen ezeresztendős? Hallotta Mentonban Ojsztrahot, Isaac Sternt, a Végh-vonós négyest, vagy Vásáry Tamást? Mert az egy másik Európa - a jobbik. Ön a forgó rulettkereket nézi a szecessziós oszlopok, hamis gipszvirágok, aranyozott közhelyek között. Tudom, az ön számára a Buddha-szobor már csak műemlék. Az istenek meghalnak keleten is, nemcsak nyugaton. Gondolja, hogy éppen a szerencse szeszélyes istenasszonya, Fortuna örök életű? Sokan azt hiszik. Látja azt a másik hölgyet, aki nem olyan fiatal, csodálatosan finom, szoborszerű, mint ön, hanem vén, mint az egykori szép fegyver-