Kutasi Kovács Lajos: Vasárnapok hétköznapok (Veszprém, 2005)

CSILLAGKÉPEK

VASÁRNAP Tánc jyA szerelmen kívül az utazás az egyetlen, mely örömöt és vigasztalást nyújt." Theodor Dreiser Az Eugenio C több mint harmincezer tonnás hajó. Valóságos úszó város. Kolumbusz legnagyobb hajója, a Santa Maria mindössze száztonnás volt. Azt hiszem, az Eugenio C egyetlen mentőcsónakja biztonságosabb vízi jármú, mint a Santa Maria volt. így a hajóútban alig van valami kockázat; pontosabban nem több, mint magában az élet nagy kalandjában. Igaz, a repülés sem légi bravúr többé, hanem okos és gyors közlekedési lehetőség. Megvallom, bennem minden egyes hajó - legyen az az Eugenio C, vagy a Genfi-tó öreg lapátkerekes gőzöse - Verne Gyula reminiszcenciákat ébreszt. „A patvarban is, minő vihar, kapitány! - monda Ned Land, a cethalász". Ha angol hajón utaztam volna, nyilván tovább szőhettem volna ezeket a kamaszkori emlékeket Nemoról, Grantról, Hatterasról, a tizenöt éves kapitányról és a többiekről, akik fiatalságomat végigkísérték. Ám az Eugenio C olasz hajó. Valahányszor olaszok közé kerülök, úgy érzem, mintha egy neorealista olasz filmben játszanék. Hisz mindazok a figurák, akiket Fellini, Antonioni, Carlo Ponti vagy Vittorio de Sica filmjeiről ismerek - itt voltak velem a hajó utasai és személyzete között. Vittorio de Sica-szerű öregedő gavallérok, Gassman-szerű himpellér amorozók, Peppino de Filippo, Aldo Fabrizi és Toto-szerű sete-suta kispolgárok.