Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)

LANGOBÁRD BRAKTEÁTÁK Kiemelkedő jelentőségű és Magyarország langobárd kori emlékanyagában unikális a Várpalota-Unio homokbánya 21. női sírjából előkerült 4 db arany brakteáta (kerek, vékony nemesfém lapból készített, pénzt utánzó, egyoldalú veret), amelyeket kis fülek segítségével a gyöngysorba fűzve viseltek. Közülük az egyik a trónszékén ülő, madársapkát viselő Odin-Wotan-t, a germán népek főistenét ábrázolja. Mellette segítője, a holló és az ellenségei: a tengeri szörny és a farkas. A másik három brakteáta szalagállatszerű kompozícióban a germán mitológia kígyómadarát ábrázolja. Az ábrázolások a Pannoniában letelepedett langobárdok ősi hitvilágának, Odin tiszteletének továbbélését bizonyítják. A germán népek közé tartozó, harcias langobárdok skandináviai őshazájukból hosszú vándorlás után az 500-as évek elején érték el Pannoniát. Itt megalapították első országukat, amelyet csak 568-ban, a veszélyesnek ítélt avar szomszédság miatt hagytak el és ezt követően Itáliában telepedtek le. Megyénkben a várpalotai sírokon kívül Kádárta területén, valamint a jutási avar temetőben kerültek elő langobárd temetkezések. Közülük a Várpalota-Unio homokbányában 1935-ben feltárt 36 gazdag mellékletű sír szolgált alapul a magyarországi langobárd korszak régészeti emlékeinek meghatározásához. A temetőben 25 sírból álló langobárd temetkezés látott napvilágot. A temetőt 550 körül felhagyták. Ugyanitt a beköltöző avarok nyitottak új temetkezőhelyet, amelynek 14 sekélyebb sírját szintén sikerült feltárni. Kiállításunkban egy kisebb válogatást mutatunk be a langobárd kori női és férfi sírok leletanyagából. SPÁ [158] [í58] Arany brakteáták Aranylemezből préselt, tüggesztésre szolgáló, barázdált füllel. Egyikük széken ülő istenalakot ábrázol, holló, farkas és kígyó társaságában, valamivel nagyobb és finomabb munka. A másik három példányon szalagszerű kompozícióban kígyómadár-ábrázolás látszik. RGy 66.137.1.1—4 / a: arany / h: füllel együtt 23,5 mm; 21,5 mm; 21,5 mm; 21,5 mm / szh: VárpalotaUnió homokbánya 21. sír / sző: Rhé Gyula / szd: 1933 / BÓNA 1. 1956. 190, 212-213. XXXIII. 6-9. [159] Aranyozott ezüst S-alakú fíbulapár Két végén csőrös madárfej, a szemen, a nyakon és a közös törzsrészen vöröskőberakás, a köztük levő mező ékvágásos, hátoldalán tűtartó részlete, a tüske hiányzik. RGy 56.7.114 / a: aranyozott ezüst / h: 2,9 cm; 2,9 cm / sz: 2,2 cm / szh: Várpalota-Unio homokbánya 4/b. sír / sző: Rhé Gyula / szd: 1933 / BÓNA I. 1956. 187. XXXIII. 1-2. [160] Aranyozott ezüst, korong alakú fíbulapár Mindkét lemez felülete cellákra osztott, az egyiken 15, a másikon 16 cella található. A rekeszekben vörös színű üvegbetétek, alattuk hálómintás arany lemezek vannak. Széle öntött, gyöngyözött huzallal díszített, tűje letört. RGy 61.17.50 / a: aranyozott ezüst / á: 2,9 cm / szh: Várpalota-Unio homokbánya 5. sír / sző: Rhé Gyula / szd: 1933 / BÓNA I. 1956. 187, 212. XXVIII. 3-4. [161] Rosszezüstböl készült, aranyozott fíbulapár Fején 7-7 gombbal, a lába állatfejben végződik Az egyik hátoldalán jó állapotban megmaradt a felerősítésre szolgáló vas tűszerkezet. RGy 61.17.57 / a: aranyozott ezüst / h: 7,4 cm; 7,3 cm / sz: 4,2 cm / szh: Várpalota-Unio homokbánya 19. sír / sző: Rhé Gyula / szd: 1933 / BÓNA I. 1956. 190. XXIX. 1-2. [159-161]