Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)
[24I] Sapka, 1930— 1940-es évek fordulója V. Böröndy Zsigmond m. kir. honvéd hadnagy khaki színű kamgarnszövet Bocskai-sapkája, tüzér (skarlátvörös posztó) Bocskai-dísszel, hadnagyi rangjelzéssel. Sapkarózsája fémlemez közepe elveszett, nemzetiszínű szalaggal pótolták. TGy 87.6.3 / a: szövet, vászon, bőr, aranyzsinór és -paszomány, réz / m: 11 cm (elől), 5,5 cm (hátul) / fejbőség: 54 cm / szh: Tapolca / sző: Veress D. Csaba / szd: 1987. [242] Derékszíj és vállszíj, 1930—1940-es évek fordulója V. Böröndy Zsigmond m. kir. honvéd hadnagy tiszti derékszíja, kéttüskés csattal, sárgaréz kampóval és a hozzá tartozó vállszíjjal. A derékszíj belső oldalán fekete tussal beírva: „Szabó F. g. hdgy." (korábbi tulajdonos neve ?). A m. kir. honvédség tisztjei 1941 után nem viseltek vállszíjat. TGy 87.6.4 / a: bőr, sárgaréz, vas / derékszíj h: 134 cm / sz: 5 cm / vállszíj h: 26,5 és 80 cm / sz: 2,7 cm / szh: Tapolca / sző: Veress D. Csaba / szd: 1987. [243] Nadrág, 1930—1940-es évek fordulója A m. kir. honvédségnél használt khaki színű kamgarnszövet tiszti csizmanadrág. Viseltes. Kiegészítő darab v. Böröndy Zsigmond egyenruhájához. TGy 85.118.1 / a: szövet, vászon, fém (csatok), műanyag (gombok) / h: 97 cm / derékbőség: 84 cm / szh: Veszprém / sző: Veress D. Csaba / szd: 1985. szeptember 23. [244] Zubbony, 1939—1945. V. Böröndy Zsigmond m. kir. honvéd hadnagy khaki színű kamgarnszövet 1939. M. tiszti „extra" zubbonya, tüzér (skarlátvörös posztó) parolival, hadnagyi rangjelzéssel. A jobb mellzseb felett skarlátvörös posztó alátéten 1940. M. határvadász csapatjelvény. A bal mellen 4 db kitüntetés, a jobb mellzseben a Csapattiszti Jelvény, a bal mellzseben a Vitézi Jelvény rögzítését szolgáló cérnafülecsek. TGy 87.6.2 / a: szövet, vászon, posztó, aranyzsinór, réz (gombok) / háta h: 38,5 cm / ujjh: 52 cm / teljes h: 70,5 cm / hatsz: 36 cm / szh: Tapolca / sző: Veress D. Csaba / szd: 1987 / vö. BARCY Z. 1991. 240. (határvadász csapatjelvényről) [245] Köpeny, 1940—1945. V. Böröndy Zsigmond m. kir. honvéd hadnagy khaki színű posztó 1940. M. köpenye, sötétzöld posztó gallérral, tüzér (skarlátvörös posztó) hajtókával és szegélyezéssel, az ujjfelhajtásokon 1941. M. hadnagyi rangjelzéssel. Érdekessége, hogy vállán megmaradt az 1940—1941 fordulóján rövid ideig viselt váll-lapok felerősítő cérnafülecse. Baloldali belső zsebe fölött vörös fonállal hímezve a tulajdonos („B.Zs.") és a szabó(?) („V.J.T.") monogramja. TGy 87.6.1 / a: posztó, selyem, vászon, aranypaszomány, réz (gombok) / háta h: 38 cm / ujj h: 56 cm / teljes h: 122 cm / hát sz: 39 cm / szh: Tapolca / sző: Veress D. Csaba / szd: 1987. [246] Csizma, 1941—1945. A m. kir. honvédségnél használt 1941. M. tiszti bilgericsizma. Krómcserzésű vízhatlan bőr, bőrfűzővel, orrán spiccvassal, sarkán patkóval. Szára bősége fűzővel szabályozható. Viseltes. Kiegészítő darab v. Böröndy Zsigmond egyenruhájához. TGy 81.157.1-2 / a: bőr, vas / m: 42 cm / talph: 29 cm / szh: Veszprém / sző: Veress D. Csaba / szd: 1981. május 14. vitéz BÖRÖNDY ZSIGMOND m. kir. honvéd hadnagy (Zalaszentiván, Zala m., 1915. április 10. - fTapolca, 1999. október 9.) Szülei: v. Böröndy István földműves (1888—1916) és Mazzag Anna (1889—1965). Édesapja a cs. és kir. 48. gyalogezred szakaszvezetőjeként elesett Oroszországban az I. világháborúban. Apja után mint elsőszülött fiút 1936. április 16-án Budapesten vitézzé avatták. 1936-ban érettségizett Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Állami Gimnáziumban. Katonai szolgálatát karpaszományos tüzér közlegényként kezdte. Szolgálati helyei: 1936. október 5. — 1937. október 23. m. kir. „Jurisich Miklós" 3. honvéd tüzérosztály III. és I. ütege, Nagykanizsa és Zalaegerszeg. 1937. október 23. — 1937. december 20. m. kir. „Losonczy István" 5. honvéd tüzérosztály I. ütege, Kecskemét. 1937. december 20. — 1939. január 23. m. kir. 5. honvéd aknavető üteg. 1939. január 23. — 1939. november 11. m. kir. 16. honvéd tüzérosztály VI. gépvontatású ütege, Szolnok. 1939. november 11. — 1941. május 30. m. kir. 21. honvéd határvadász zászlóalj fogatolt hegyiágyús ütege, Berettyóújfalu, majd Gyergyótölgyes. 1938. december 3-tól hivatásos zászlóssá lépett elő. 1940-ben részt vett az. erdélyi bevonuláson, ahol megfázott. Egyre súlyosbodó tüdőbetegsége miatt 1941. május 30-án a hivatásos katonai szolgálatból elbocsátották. Közel egy évig Budakeszin, a József Főherceg Tüdőszanatóriumban kezelték, majd 75%-os hadirokkanttá nyilvánították. 1943. május l-jén tartalékos hadnaggyá lépett elő. A háború után raktárosként, később műszaki ügyintézőként dolgozott Sümegen, Nemesgulácson és Tapolcán. Részt vett az 1956-os forradalom tapolcai eseményeiben. Tartalékos tiszti rangjától 1957-ben megfosztották. 1992-ben rehabilitálták. Leszármazottai Tapolcán élnek. Kitüntetései: Erdélyi Emlékérem (1940); Csapattiszti Jelvény; Magyar Háborús Emlékérem (édesapja után); Osztrák Háborús Emlékérem (édesapja után); Bolgár Háborús Emékérem (édesapja után); Vitézi Jelvény (édesapja után).
