Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)
I JUTÁSI ÖTVÖS MŰHELY O •vi ai Veszprém megye egyik legteljesebben feltárt avar kori temetőjéből, a jutási temető 166. sírjából került elő egy ötvös szerszámkészlete és bizánci eredetű ötvösmérlege súllyal. Utóbbiak ritkaságnak is tekinthetők, mivel hazánk területén a jutasin kívül csupán három másik lelőhelyről ismerjük együttes előfordulásukat. Ezek közül is elsőként a jutási darabok láttak napvilágot, míg egy további súlyt ugyanitt, a 277. sírban tártak fel. Kiállításunkban kis életkép keretében mutatjuk be az ötvös eszközeit, munkatevékenységét. Az ötvösök általában egy-egy kisebb körzet számára készítették a megrendelt tárgyakat: ékszereket, különböző díszeket, használati tárgyakat. Alapanyagként a hadjáratok során szerzett, kapott arany- vagy ezüstpénzek, esetleg római kori bronzszobrok darabjai, véletlenül talált bronzpénzek szolgáltak. A különböző sírokból gyakran kerülnek elő eredetileg kis tarsolyokban őrzött bronzlapocskák, fémtöredékek, érmek, amelyek további megrendelések összegyűjtött alapanyagai lehettek. Az ötvösök a közösségek megbecsült tagjai voltak. Rangjukat jelzik a sírjaikból előkerülő díszes övek, fegyverek. Az ötvösök felszerelése, így a jutásié is, általában különböző fogókból, kalapácsokból, poncolókból, lemezvágó ollóból, reszelőkből, verőtövekből, öntőtégelyekből, préselő mintákból állt. Fontos szerep jutott a kétkarú mérlegnek is, amelynek segítségével megmérhették az ötvöstárgyakat, de egyúttal megállapíthatták az arany- és ezüstérmék súlyát is. A jutási mérleg karja 10,8 cm hosszú, a két végén levő karikába fűzött zsineg segítségével erősítették fel a serpenyőket. A négyszögletes bronz súly közepén görög betűs N S monogram, felette vésett kereszt látható, mindkettő koszorúval övezve. A betűk általában a súlyt jelzik. Esetünkben a súly 28,57 gramm, ami 6 solidusnak felelt meg. Valószínűleg a sírban talált kis félgömbös, kerek üveg is eredetileg súly lehetett. A 277. sír súlyának előlapja szintén koszorúval övezett kereszttel, illetve N T monogrammmal díszített. Ez az előbbinek nagyjából a fele, 13,70 gramm, ami 3 solidusnak felelt meg. A kora avar korban az ötvösök általában préseléses technológiával állították elő a termékeiket: pozitív mintára rákalapálták az előzőleg vékonyra alakított fémlapot. Később egyre inkább előtérbe került az öntési eljárás (viaszveszejtéses eljárás vagy pozitív minta használata). A kész öntvényt gyakran még után vésték, a felületet aranyozták, ónozták. Kiállításunkban egy kis válogatást mutatunk be az avar kor ötvösei által készített gazdag tárgyi anyagból: övdíszek, lószerszámdíszek, fülbevalók, karperecek, gyűrűk. SPÁ [222-232]