Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)

ŐSNYOMTATVÁNYOK Mátyás király uralkodása idején megnőtt az olvasási igény, amit a másoló műhelyek már nem tudtak kielégíteni. Gyorsabb, olcsóbb termék előállítása céljából létrejöttek az első nyomdák. Magyarországon Hess András nevéhez fűződik, aki Rómában tanulta ki a mesterséget és hozta magával a matricákat. Első nyomtatványa, a Chronika Hungarorum 1473-ban jelent meg. 1486-ban Filipec János, Mátyás király budai kancellárja megalapította a brünni nyomdát. Mestereket Velencéből hívott. Ennek a nyomdának a terméke az általunk bemutatott ősnyomtatványok egyike: a Thuróczy Krónika. A szerző jogászi végzettségű, a budai kancellária hivatalnoka. Célja a krónika megírásával a korábbi gesták javítása, kiegészítése (Budai Krónika), az azóta történt események feldolgozása: „fel nem jegyeztetve, az emberek fejéből ki ne essenek". Munkája három részből áll. Nem történeti sorrendben dolgozza fel a történteket. Az első 14 lap pontosan megegyezik a Hessféle krónikával. 1382-től, I. Lajos király halálától 1386-ig, Zsigmond megkoronázásáig írja le az eseményeket, 8 fejezetben. A második részben őstörténetünkkel foglalkozik, az őshaza, hun-magyar viszony, honfoglalás, Árpád-házi királyok történetével. Felülbírálja a Budai Krónika és a Képes Krónika történetírását. A harmadik rész 1386—1487 közötti időt öleli fel. Nagy hangsúlyt fektet Mátyás király uralkodására. Utolsó adatként 1487. augusztus 17-ét jelöli meg, amikor Mátyás király elfoglalta Bécsújhelyi. A kötet illusztrálása művészi munka, fametszetei királyokat és hadvezéreket ábrázolnak nagy történelmi tudással. A kötet elején a 7 honfoglaló vezér látható, az Árpádház sávos lobogójával. A szöveg közti ábrákon szereplő királyok képzeletbeli alakok. Feltehetően takarékossági okokból kétszer is nyomták ugyanazt a metszetet, így például Aba Sámuel és I. Ulászló király ábrázolása megegyezik. A nyomdász, Stahel Konrád a fejezetek kezdőbetűi számára üres helyet hagyott ki, hogy ki-ki saját kedve szerint rajzolhasson iniciálét. Nagy kelendőségét igazolja, hogy pár hónap múlva Augsburgban ismét kiadják a Thuróczy Krónikát, de jóval díszesebb nyomásban, Mátyás királynak ajánlva. Az Országos Széchényi Könyvtár nyilvántartása szerint 13 db Thuróczy Krónika maradt fenn. A könyvtárunkban őrzött másik ősnyomtatvány szintén a 15. század végéről származik. Mivel Arisztotelész munkái nehezen érthető és olvasható másolatokban maradtak fenn, ezért igyekeztek később magyarázatokat megjelentetni. Ezek egyike Johannes de Magistrisnak, a párizsi egyetem filozófiatanárának Arisztotelész-magyarázata. KFné [ 177] Johannes de Magistris mester: Duns Scotus Arisztotelész kommentárjai Velence, 1487 [terjedelem: 138 fol.], Boneto Locatello nyomdája. A kötet csonka, eredetileg 166 fol. terjedelmű volt. Kéthasábos, rotundával szedett nyomtatvány, fametszetes iniciálék díszítik. A papír horgonyos vízjelű helybeli készítmény. A kézírásos széljegyzetek valószínűleg a sümegi ferences kolostorban készültek, talán a 16. században. Kvt 3910 / a: papír, bőr / gerinc sz: 25 cm / KONCZ P. 2002. [ 178] Thuróczy, lohannes: Chronica Hungarorum Nyomtatott, Brünn, 1488. [terjedelem: 168 föl., 41 fametszet]. Báró Radvánszky Béla könyvtárából származó nyomtatvány, betűtípusa a liturgiák kiadásához használt missale-típus. Címlapja hiányzik, 41 fametszetet tartalmaz, 19. századi bőrkötésben. Kvt 12595 / a: papír, bőr / h: 30 cm / sz: 20 cm / Vásárlás, 1986-ban / FITZ J. 1959; MÁLYUSZ E. 1967, [178] [177]