Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)

CÍMERES KÖVEK, CÍMERES TÁRGYAK „A címer a középkori fegyverhasználaton alapuló, olyan, legtöbbször pajzs alakú jelvény (szimbólum), amelyet magánszemélyek vagy testületek megkülönböztető jelként használnak. A címerek megítélése koronként és országonként változott. Általában az alábbi követelményeket támasztják velük szemben: 1. A címerek színes jelvények. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig színesen is ábrázolják őket.) 2. Ábrázolásaik mértani formák vagy stilizált képek. A térbeli ábrázolás nincs megengedve, illetve csak kismértékű lehet. 3. Fő hordozójuk a pajzs. A szakírók többsége szerint pajzs nélkül nincs is címer. Ujabban azonban egyes kutatók a zászlón, nyeregtakarón, köpenyen, sisakon ábrázolt, illetve sisakdíszként szereplő, sőt esetleg a címer funkciójában szerepeltetett bármely jelvényt is címernek tekintenek, ha az bizonyos egyéb meghatározott feltételeket kielégít. 4. A címerek öröklődnek, a földbirtokhoz vagy a családhoz kötődnek. Egyes, nem személyhez kapcsolódó, főleg testületi címerek esetében az öröklődést az állandósult használat (vagy legalábbis annak az igénye) helyettesíti." (Bertényi Iván meghatározása, 1983.) A közép- és újkorban a címereket a legkülönbözőbb tárgyakon ábrázolták. Részben a reprezentáció, részben a tulajdon megjelölése, illetve a valahová tartozás kinyilvánításának szándékával. RP [49] Címeres öweret, IS. század Címer alakú préselt lemez, koronán álló, jobbra néző madárral, a széleken 8 db, a felerősítést szolgáló furattal. RGy 56.8.48 / a: bronz / sz: 3,8 cm / m: 4 cm / szh: Veszprém, Szt. Miklós-templom / sző: Rhé Gyula / szd: 1929-1931 / MRT 2. 318. 28. tábla 32; RAINER P. 2000b 26. Nr. 24, 52. 24. ábra 3, 60. 36. ábra 10. [50] Sírkötöredék, IS. század Sírkő középső részének töredéke, egy félkörökkel bővített, sarkára állított rombusz alakú idomban elhelyezett címerpajzs alsó részével. A címerkép sérült, hiányos volta miatt értelmezhetetlen (vadkacsa (?) és ?). Bal szélén vésett, olvashatatlan minusculás felirattöredék. RGy 64.59 / a: vörös márvány / sz: 89 cm / m: 45 cm / v: 20 cm / szh: Veszprém, Vár, Szent Mihály Székesegyház (?) / sző: dr. Rada István veszprémi kanonok (Pápa, 1854. július 8. — Veszprém, 1927. szeptember 30.) ajándéka, akinek az udvarából került elő. / szd: 1909. június 18. / TÓTH S. 1963. 141. Nr. 76; TÓTH S. 1964. 178-180, 179. 8. ábra [49| [52] [51] Köfaragvány, 15. század dereka Magyarország vágásos-kettőskeresztes címerpajzsának alsó felével díszített faragvány. RGy 82.12.1 / a: homokkő / sz: 40 cm / m: 24 cm / v: 12 cm / szh: Városlőd, Petőfi Sándor utca 12. Eredetileg Városlőd, Szent Mihály karthauzi-kolostor / sző: Kralovánszky Alán / szd: 1982 / KRALOVÁNSZKY A. 1985. 72; VERESS D. Cs. (szerk.) 1989. 1. [52] Pecsétnyomó, 16. század Ovális pecsétlő felületén címerpajzsban nyitott szabóolló, a pajzs felett „H.S" betűjelzés. RGy ltszn. / a: réz / m: 2,3 cm / pecsétlő felület átmérője: 1,5—1,3 cm / szh: Veszprém, Vár, Vár utca 29. előtt a közműalagút munkaárkából. / sző: Rainer Pál / szd: 1986. május 5. / RAINER P. 1994. [53] Címeres köfaragvány, 1725 körül Gróf Zichy Ádám (tl727) és felesége, báró Tallheimb Anna (1692—1742) címereit ábrázoló barokk köfaragvány. RGy 65.435.1 / a: mészkő, vas / sz: 62 cm / m: 54 cm / szh: Várpalota, Zichy-kastély. Feltehetően a homlokzatot díszítette egykor. / vö. NYULÁSZINÉ S. É. 1987. 212. 838. ábra, 267. Nr. 838. (Tallheimb címer)