Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)

AVAR KORI ÉKSZEREK A népvándorláskor vonatkozásában a „tárgysorozat" fogalma viszonylag nehezen határozható meg. Ami mégis alapul szolgálhatott, az a hasonló jellegű, egy korszakba sorolható leletek egymás után történő bemutatása. Kézenfekvőnek látszott elsősorban a női sírok leletei közül választanunk egy-egy „sorozatot" — fülbevalókat és gyöngyöket —, amelyek egy adott időszakban voltak divatban. A tárló egyik felében bemutatjuk a Kárpátmedencében 568-ban megtelepedő avar női fülbevalók és gyöngyök divatjának változásait, amelyek egyúttal jól tükrözik az avar korszak három régészeti periódusát is. Az első az 568—660/670 közti kora avar kor. Ekkor a harcias avarok új hazájukból három évtizeden keresztül különböző hadjáratokat vezettek a szomszédos Bizánci Birodalom ellen. A bizánci császár a béke fejében igen magas, 622-től már évi 200 ezer arany solidust volt kénytelen fizetni az avaroknak. Ez a hirtelen jött gazdagság jól tükröződik a kora avar kori leletanyagban is. A korszak jellegzetes női ékszerét, a nagygömbös, gyakran granulációval díszített fülbevalót aranyból, ezüstből, bronzból készítik. A nyakláncok nagy része különböző színű, gyakran ráfolyatott díszítésű, változatos formájú szemesgyöngyökből áll. Új korszakot — a közép avar kor — jeleznek a következő táblán bemutatott ékszerek. Ezek megjelenése nagyjából a 670—680-as évekre tehető, amikor is a forrásadatok szerint az Avar Birodalom területére új nép, az onogur-bolgárok költöztek. A feltárások során jól nyomon követhetők az élet minden területén bekövetkezett jelentős változások, amit a megváltozott női divat is tükröz. Megjelennek a karikára húzott, gömbös, a granulátum-díszes, a gyöngycsüngővel díszített fülbevalók. A szemesgyöngyökből álló sorokban a korszak vége felé megjelennek a dinnyemag alakú gyöngyök is. Az avarság harmadik időszaka, a késő avar kor, a 8. század elejétől az Avar Birodalom 796. évi politikai bukásáig tartott. Ez a periódus valószínűleg a két korábbi összeolvadása révén új művészetet hozott létre, amelyet a férfi öwerteken megfigyelhető vezető motívum alapján „griffes-indás" időszaknak hívunk. Változás következik be a női viseletben is: a fülbevalók szinte kizárólag bronzból készülnek, a karika megnyúlik, a gyöngycsüngő hosszúkás, gyakori a granulátum-díszes fülbevaló, a korszak végére megjelennek az egyszerű karikaékszerek. A nyakláncok szinte kizárólag dinnyemag alakú gyöngyökből állnak. A tárló másik felében egy olyan nép hagyatékát mutatjuk be, amely az avarsággal egy időben, de tőle területileg elkülönülve élt. Nevét — Keszthely-kultúra — az első feltárt temetője után kapta, míg a kultúra elnevezés arra utal, hogy itt egy olyan népről van szó, amelynek etnikai meghatározása még nem történt meg. A kutatások alapján annyi bizonyos, hogy a Bizánci Birodalom területéről, valószínűleg a kora avar kor vége felé érkeztek a Kárpát-medencébe és egy viszonylag zárt területen telepedtek le (Keszthelyen és ennek 30—40 km-es körzetében). A több száz sírós temetők több generációs temetkezőhelyek voltak. Az évtizedekig egy helyben élő nép telepeit egyelőre még nem ismerjük. Jellegzetes, csak e népességre jellemző leletek elsősorban a női sírokból ismertek: kosaras fülbevalók, fibulák, stílustűk, kígyófejes karperecek. A bemutatott ékszerek mindegyike a feltárás alatt álló Lesencetomaj-Piroskereszt temetőből származik. Ennek kutatása során eddig három, jól nyomon követhető periódust sikerült elkülöníteni. Az első táblán a kultúra korai időszakának jellegzetes kis méretű arany, ezüst és bronz kosaras fülbevalóit, valamint a közép avar időszakból már ismert néhány más fülbevalót mutatunk be. A többsoros nyakláncok szemesgyöngyökből állnak, de köztük nagy számban megtalálhatók a bikónikus gyöngyök, néha nagyobb borostyánszemek vagy átfúrt római üvegdarabok, egy esetben kis görög kereszt. A női divatban bekövetkezett változás kísérhető nyomon a következő táblán. A fülbevalók mérete kissé megnőtt, a karikát kikalapálják, granulációval díszítik, a korábban laposan záródó kosaras csüngő aljára ezúttal kúpos tag került. A zömében még szemesgyöngyökből álló nyakláncokban már elvétve megjelennek a dinnyemag alakú gyöngyök is. A kultúra utolsó fázisában a kosaras fülbevalók mérete jelentősen megnő. A hosszúkásra vagy rombusz alakra kalapált karikák felületét granulátumokkal, kőbcrakásokkal díszítik. A korszak végén megjelennek a karikaékszerek. A nyakláncok szinte kizárólag dinnyemag alakú gyöngyökből vannak összeállítva, ékes bizonyítékai az avarokkal való jó kapcsolatoknak. SPÁ