Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Bárth János: Gyimeslok egyházi önállósodása 1853-ban
ki újítandjuk; felelőssé hagyván azonban azt, ki vakmerösséggel, vétkes gondatlansággal sok fáradságot és költséget kívánt épületeinkben kárt okozna. Más gazdasági épületeketis, ló- tehén istállókot, ólakot, gabonást, szekér szint, főző házat állítandunk, épen tartandjuk, fedéllel, felső és alsó padlózattal, tapasztassál ellátandjuk; fentartandjuk. 3- szor. Minthogy itten gabona kevés, ritkán és silányul terem, s mü mint jövevények, telepedettek föld birtoki törzsökös joggal nem dicsekedhetünk, kötelezzük magunkot, hogy az elöljárójuk által kivetendő rovatai szerint tulajdon zsebeinkből három száz pengő v. forintokat egy évre fizetendünk, mely öszveget falusbíráink és főmegyebíró őkegyelmek szépen, pontosan felszedvén, minden évnegyedek, vagy ha a Főtisztelendő Plébános Úr kivánnya minden fél év elején, tartozunk leghívebben és szorgalmatosabban bé fizetni a Plébános Úrnak minden költsége és utána járása nélkül, amint ha csak nyolczad naprais elhalasztanánk, elrestelnénk, s így a Plébános Úrnak hátramaradást okoznánk, a külső hatalom által kemény büntetés és felelősség alá vonattassunk, minden költséget és fáradtságot megfordítani tartozunk. Úgy érijük pedig a pénz értékét és mennyiségét, hogy akárminő pénzbéli változások esetébenis ezen öszveg kevesebb egy fillérrel se légyen, s ha talán lakossaink száma fogyatkoznais, akkoris a három száz pengő v. forint egész öszvegében egyedül a Plébános Úrnak évenként pontoson kifizettessen, anélkül hogy abból csak egy fillérhezis valakinek valami joga lehetne. 4- szer. Mint más székely megyékben szokás és törvény, mües Plébános Urunknak házához, úgy mint erdeink vannak s leendenek bükkösök vagy fenyvesek, egy tereh kemény vagy lágy tűzifát az első szán úton vinni fogunk s gyalog szereseinkkel felvágattjuk, egybe rakattatjuk. Ezen kívül adván meg a Kántor tanítónak fa illetőségét a szerint a mint ez előttis fizettük. 5- ször. Mivel falunk lakossai felettébb elszórva szerte, messze, hegyeken, nehéz utazása völgyekben, kiáradó követses patakok mellékén laknak, ily körülmények között betegeinknek látogatása, szentségekkel való éltetése, halottaink eltemetése, valamint a házi élelem szereknek távul lévő piaczokroli bé szállításais ily magos hegyeken át szükségessé teszi a jó lovak tartását, azért azt akarjuk, hogy Plébános Urunk három izmos lovat vagy kantzát és két tehenet tartson, és azok csikkaiakkal, borjaikkal együtt a mü pénzel vett legelőnkön a mieinkkel együtt nyároljanak, téli élelmezésekre pedig vagyis szénára eienként(?) negyven pengő v. forintokot fizetni kötelezzük magunkot és utódainkot a fenn említett harmadik pont értelmében. 6- szor. és utoljára. Az úgy nevezett stolaris proventusra nézve tartandjuk magunkot eddigi szokásunkhozis, de leg inkább az anyaszentegyháznak ez iránt életében és gyakorlatban lévő s ez után hozandó törvényeihez, örömest kívánván meg tenni minden szegénységünkből kitelhetőt arra, hogy Plébános Urunk közöttünk rövidséget ne szenvedgyen, sőt meg elégedve s kényelmesen éllyen. Mely ebéli egyezményünket és magunk s maradékaink őszinte kötelezését lelki pásztorunknak biztosítása s népünknek maga leg szorosabb ahoz tartása végett midőn tulajdon neveink aláírásával vagy nevünk eleibe saját kezeinkkel húzott kereszt jegygyei és falvaink szokott pecsétjével megerősítjük, érvényesítjük és a külső mellyen tisztelt Elöljáróink általis hellybe hagyatni kérjük s ugyan annak kedves fő lelki pásztorunk Haynald Lajos ő nagyméltósága általi elfogadásáért és meg szentesítéséért alázatosan esedezünk, egyszersmint könyörgünk azértis, hogy mivel a tisztelendő Plébános Urunk ellátása s élelmezésének ter(h)e tsakis mü rajtunk fekszik, más hason sorsú megyéknek törvénye értelmében a történendő papi ürességek betöltésekor legyen szabad nékünk és utódainknak három pap urakot