Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Tánczos Vilmos: Egy XVI-XVII. századi magyar ferences moldvabányai sírkövéről

zeum felújítása közben két fal között, egy szekrény mögött a régészek 13 moldvabányai síremlékre bukkantak. A múzeumban talált „leletet" Nicolae Iorga fényképek kíséretében egy szaklapban ismertette.

34 A közleményből kitetszik, hogy a szerző sem a kövek Bukarestbe kerülésének mikéntjéről, sem Jerney korábbi feltáró ásatásairól nem tudott. A bukaresti múzeumban „megtalált" 13 sírkő közül 8-nak a leírása már Jerney könyvében is szerepel.

35 Általában véve elmondható, hogy a sírkövek rosszabb állapotban voltak, mint Jerney korában, és a feliratoknak is kisebb része volt már olvasható. Néhol a még megmaradt sírkőfeliratok két olvasata sem egyezik meg, gyakran épp az évszámok esetében. Általában véve azt mondhatjuk, hogy Jerney olvasatai nemcsak teljesebbek, hanem pontosabbak is.

36 körül futott körbe (Jerney lejegyzésében: „...SACERDOS: DIVI FRANCISCI RELI|gIONIS ERAT. MANS I VETUS PIVS ET MITIS PVUDENS.."). A Jerney által közölt méretekből (5x2 láb) következtetve a sírfeliratot tartalmazó rész 3x2 láb, a domborművet tartalmazó hányzó rész pedig 2 x 2 láb méretű lehetett, vagyis a sírkőnek 3/5 része maradt meg, 2/5 része pedig elveszett. Szemmel látható továbbá, hogy a megmaradt felső rész teteje is megkopott (talán a szállítás során), és hogy a magyar „verskészítő" legfelül található neve már csak részben olvasható, bár Jerney leírása alapján azért még néhol jól kivehető. 34 Iorga 1931. 35 N. Iorga 1., 3., 4., 6., 8., 9., 10. és 12. számú sírkövei Jerneynél - ugyanebben a sorrendben - az 5., 6., 14., 9., 8., 11., 12. és 10. sorszámúak. Ezen felül előkerült 5 olyan kő is (2., 5., 7., 11., 13.), amelyek Jerneynél nem szerepeltek, illetve a Jerney által leírt sírkövek közül 6 darab (1., 2., 3., 4., 7., 13.) már nem került be Bukarestbe. 36 Iorgának csak egy esetben van Jerneyvel szemben igaza. Egy 1665-ös sírkövön Jerney „OROS" családnevet olvas (14. sz.), holott a Iorga által olvasott „GROS" (4. sz.) a helyes. Tudjuk ugyanis, hogy a német Gross család a XVII. században Moldvabánya legtekintélyesebb katolikus családja volt, aki a templomért sokat áldozott. A templomhoz csatlakozó Szentháromság-kápolna is ennek a családnak volt a tulajdona, ahová a család minden jel szerint temetkezett is. 37 A sírkövet Jerney a 10., Iorga pedig a 12. sorszám alatt ismerteti. 1. kép. P. Kecskeméti Ambrus síremiéke így van ez P. Kecskeméti Ambrus síremléke esetében is.

37 Sajnos a már Jerney által is kettétöröttként említett sírkőnek 1930-ban csak a felső, nagyobbik fele került elő, az alsó rész, amelyen a „kiállólag ügyesen faragott szerzetes képe" volt látható, amiről már Bandinus is lelkendezve szólt, ekkor már hiányzott. (1. kép) Vele együtt természetesen hiányzott a latin feliratnak az a része is, ami a sírkő szélén dombormű