Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Selmeczi Kovács Attila: Egy Fertő melléki község hagyományos gazdálkodása a visszaemlékezések tükrében
ta: „Endrédnek kicsi határa vót. Az egész környék uradalom vót. Negyedébe kaszaiunk, pénzér. A negyedik kupac lett a munkásé. Utólián má vót, hogy az ötödik lett. A tiszttartók ullan uralmat tartottak." A kisebb gazdák, zsellérek még jobban rászorultak erre a lehetőségre. A szegénységnek pedig a Hanság biztosította az egy-két állatuk téli takarmányát, amint erre visszaemlékeztek: „Két gatyát vittek. A hanyos gatyát ott vették föl. Kilómétereket gyalogótak a posványba. Másfél méteres komócsint vágtak le, füféleség, a nád rokona. Kopót hattak, tarrót. Ez a víz nagyságától függött. Kaszával rávágták, amikor kiszárait, gyűjtötték. A téli takarmánt ott gyűjtötték be a szegények." 44 Befejezésül a falu egykori gazdálkodásában szerepet játszó gazdakörről is szót kell ejteni. Fertőendréden már 1880-ban Olvasókör működött, amit Horváth Lajos kántortanító, Pogácsa István és Kuslics János gazdák alapítottak meg. A falu egyik házát bérelték, ahol könyvtárat létesítettek, újságot járattak, összejöveteleket rendeztek, megbeszéléseket tartottak. Ötvenen-hatvanan jártak oda rendszeresen, fiatalok, idősebbek egyaránt. Különböző tanfolyamokat is szerveztek (kosárfonást, fafaragást, gombkötést). 1897-ben Szabó János kántortanító került a faluba, aki kezdettől a gazdálkodás javítására ösztönözte a falut. A Gazdakört is ö kezdte szervezni, ami 1906-ban név szerint is megalakult. A kitartó fáradozás eredményeként 1912-ben állami támogatással megépült a Népház az Ikva partján (a mai iskola épülete). 1913-ban a Gazdakör is ide költözött át, melynek formális megalakulása előtt már fontos szerepe volt a modernebb gazdálkodás kialakításában. Amint visszaemlékeztek, a Gazdakör 1901-ben két Kühne-vetőgépet vett, amit a gazdák meghatározott díjért használhattak. Az egyik gazda vállalta a gépgondnokságot, ő osztotta be a jelentkezőket, és gondoskodott a gépek tárolásáról, karbantartásáról. A fogasolás is a gazdakörben kifejtett propaganda nyomán terjedt el 1901-1903-ban. A Gazdakör 1910-1913 között minden évben hozatott három vagon műtrágyát. Ez aztán a háború után elmaradt. A gazdakör működése, az ott kialakult szemlélet magában véve is fontos tényező volt, ami az idős gazdák szavaiból minduntalan kitűnt, és összefonódott az emlékezet által őrzött hagyományos gazdálkodás színesebb, de sokkal verejtékesebb munkaformáival. 44 Szálai József (1901) közlése.
