Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Forrai Ibolya: Magyarnemegye - egy észak-erdélyi falu és bukovinai telepesei

hiszen jól emlékeznek a nemegyeiek arra, amikor „mezőgazdaság gépesítése" program idején a lovakat elvitték a faluból. A juhok száma nem változott jelentősen. A faluban három csorda van, közülük egy „hazajáró csorda", ezt a falu saját legelőin, a másik kettőt bérelt legelőkön tartják, utcák szerint fogadott pásztorral. A juhok bérelt havasi legelőn vannak. Az állatok téli takarmányozásához kevés a takarmány. A férfiak (általában 50 éves korig) belföldön ingáznak, vagy külföldi idénymunkákat vállalnak (mezőgazdaság, építkezéseken asztalos, ács, kőműves munkák). A külföldi munkavállalások fő irányai: Magyarország, Németország, Hollandia, Írország, Franciaország, Portugália, Izrael. A gazdasági migráció a 60-as évektől terjedt el, a helybéli kőművesek, ácsok vállaltak Erdély-szerte építkezéseket, s jó hírnevet szereztek ezzel a falunak. Saját házaikat kalákában építették, s építik ma is. Az asszonyok azonban magukra maradtak, sok az özvegyasszony, az Oláhnemegyei utcában pl. 27-en vannak. A magyar családokban 1-2 gyereket vállalnak, már a 40-es években is ez volt a helyzet. A faluban szinte minden család rokonságban van egymással. A román-magyar vegyes házasságok száma az utóbbi két évtizedben szaporodott meg. Általában a férfiak hoznak román feleséget a családba. A vegyes házasságok esetében a család ortodox felekezet tagja lesz, ha új házat építenek, az oromzatra felkerül a kereszt, a gyermekek pedig románul beszélnek, román óvodába, iskolába járnak. Csak a nagycsaládok körében tanulnak meg magyarul is a gyermekek (ahol a nagyszülők megtanítják unokáikat). Talán az is befolyásolta ezt a folyamatot, hogy a 70-es években megszűnt az általános iskola magyar tagozata. Helyesebben a magyar iskolának előbb román tagozata lett, majd a magyar oktatást teljesen megszűntették. Egy ideig ingáztak a gyerekek Naszódra, Betlenbe magyar iskolába, aztán a rossz és ellehetetlenült közlekedés miatt abbahagyták, ti. a szülők nem tudták megfizetni a magánkézben lévő, fogadott mikrobuszjáratokat. A Földváry kúriában egészen a 70-es évek közepéig középiskola működött. Az épület lebontása óta Betlenbe, Désre, Besztercére járnak a gyerekek középiskolába. A lebontott kúria helyén épült két új épületben félnapos óvoda működik, román és magyar csoporttal. A román csoportba 20, a magyar csoportba 15 gyerek jár, az óvónők magyarok. Van gyógyszertár és orvosi rendelő, a fogorvosi szakrendelőt és felszerelését holland segítséggel most szervezi a református egyház. Ugyancsak a református egyház egy szociális napközi otthon létesítését tervezi a volt kántori lakban. A kántorház a Telepes utca elején van, elég rossz állapotban. Felújítása többe kerülne, mint egy új épület megépítése, a presbitérium most vitatkozik, hogy melyik megoldás lenne a jobb. A munkát mindenképpen saját erőből, közadakozásból és közmunkával végzik el. A közrend fenntartását a csendőrség mellett polgárőrség biztosítja. Minden család, házszámok szerinti beosztásban, „szerre" éjjeli őrséget lát el, két fő őrködik, a polgármesteri hivataltól indulva járják a falu utcáit. Hasonló módon szervezik a pálinkafőző melletti éjjeli őrséget is. Bár itt az önkéntes jelentkezést is elfogadják. A falu malmát az előző évben lebontották, így már csak „málédarálók" vannak a faluban. Igaz, gabonát sem termesztenek, az időjárás nem kedvező ehhez. Mészárszék nincs a faluban, húst csak a háztartásokból szereznek be. Mindenütt van baromfi, egy-két disznó, bárány vagy borjú, ezeket a háztartás hússzükségletére tartják. Ha borjút vág egy család, előzetesen értesíti a szomszédokat, hogy lehet húst venni; a munkában segítő rokonok pedig kóstolót kapnak a húsból. Majd minden háztartásban van már hűtőszekrény, fagyasztóláda azonban nincs. A tartósítást újabban külön kis füstölőkben végzik. Régebben füstölés előtt 6 hétig sós lében