Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Gergely Katalin: A népviselet jelene és kutatásának néhány kérdése

kötöttségek nélkül választanak a divat kínálta lehetőségekből, néha szélsőségeivel együtt követik szűkebb és tágabb környezetük öltözködési kínálatát. A paraszti öltözködésről a fentiekben bemutatott folyamat világosan kirajzolja azt a tendenciát, amelynek mentén a viselet egyrészt elértéktelenedik, másrészt egyedisége és különlegessége folytán felértékelődik - s ez a megállapítás vonatkoztatható mind a viselet „hordozóira", mind a külső szemlélőre. A népművészet, s a népviselet felé már a XIX-XX. század fordulóján megélénkül az érdeklődés,

8 felfedezik Kalotaszeg, Sárköz, Mezőkövesd népművészeti értékeit. Létrejönnek a különféle háziipari mozgalmak,

9 megalakul az Országos Magyar Háziipari Szövetség (1909), az Izabella Háziipari Egylet (1895); különféle hagyományőrző egyesületek, egyletek, mozgalmak jönnek létre, mint pl. a Gyöngyösbokréta mozgalom az 1920-as évektől, népdal- és néptánckörök alakulnak országszerte. Altalánossá válik a kézművesség, a hímzés, a szövés, a viselet egyes darabjainak előállítása, mint kereseti forrás, pl. Kalocsán és környékén, Mezőkövesden, Kalotaszegen, ez utóbbi esetében ez a pénzkereseti forrás helyenként napjainkig megmaradt.

10 Divatba jön a népművészet, művészek és átlagemberek is megismerik a népművészet különböző ágainak alkotásait, ugyanakkor a piac és a kereslet növekedésével, a népművészeti alkotások pénzért történő tömeges előállításával és árusításával sérülnek és fellazulnak az eredeti formák, „kereskedelmi stílus" jön létre,

11 s mindez visszahat az előállítók tárgyi környezetére is. Ami a szorosabban vett népviseletet illeti, az egyes „felfedezett" vidékek hagyományos viseletét jelmezszerűén kezdték „alkalmazni" a különféle tánc és népdalkörök előadásain éppúgy, mint az 191 l-es operaházi Matyó lakodalom című farsangi bálon. A népművészetet felfedező és felkaroló mozgalmak sorát folytathatnánk napjainkig, hogy csak néhányat említsünk, a „Röpülj páva" körök országos jelenléte az 1970-es évektől, vagy a táncházmozgalom, amelynek kezdetei szintén a hetvenes évekre tehetők, vagy a különféle népi együttesek, a Bartók Együttes, az Állami Népi Együttes színpadi előadásai. Az említett néptánc és ének színpadi előadásoknál a szereplők mindegyike viseletben van, ily módon a viselet jelmezként, színpadi kosztümként szolgál. A „Röpülj páva" körök esetében egy-egy falu amatőr együttese lépett színpadra, így sok esetben a szereplés hatékonysága érdekében, kívülről jött érdeklődés következtében fordultak a saját, már megunt, levetett, hagyományos viseletük felé, s újították fel. Kérdés csak az, milyen fázisába érték ezek a hatások egy-egy népművészetileg ismertebb közösséget, mennyiben inspirálták a népviselet eredeti funkciójában történő megmaradását, vagy jelmezzé, színpadi kosztümmé válását? Ezeknek a részben ma is működő, a népművészetet felkaroló mozgalmaknak mennyiben van szerepük a népviselet máig tartó továbbélésében, továbbá a napjainkig megmaradt „viseletes" falvak 8 Fejős 1991; Szacsvay 1998. 9 A XIX. század utolsó évtizedeiben a népművészet felfedezése, újraértékelése és ezzel összefüggésben az iparosodás, a gyári, olcsó tömegtermékek előállításával való szembenállás tudatos mozgalomként jelentkezett szinte Európa-szerte. Példaként említve Svédországot, ahol a paraszti kézműipar, a háziipar védelmében már 1874-ben megalapították a Textilbarátok Egyesületét, majd 1899-ben a Svéd Kézműves Egyesületet, s napjainkig működik az 1912-ben létrehozott Svéd Kézműipari Társaságok Országos Egyesülete. Céljuk a jó minőségű, egyedi termékek előállítása mellett a kézműves hagyományok fenntartása és népszerűsítése, a kulturális kontinuitás megőrzése. Ami az öltözködési kultúrát illeti, a hagyományos előállítású és díszítésű anyagokból készült különféle tájak népviseletei napjainkban - vidéken és nagyvárosokban egyaránt-nem ritkán az ünnepi, alkalmi öltözetet jelenti. Vö. Jobs Björklöf 1997. 10 Fülöp 1998. 11 Fejős 1991. 150.