Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Limbacher Gábor: Adatok és összefüggések a veszprémi-zalai táj népművészetéhez

mára ismeretlen kis településeken is működhettek fazekasok, mint pl. Nemesleányfaluban (3. kép). Fennmaradt néhány Veszprém városában készült tárgy is. A katolikus jelképek, feszület vagy szent képmása, az egykori Zala megye céhkorsóira jellemzőek, a veszprémiekre nem, ugyanis ez utóbbiak általában reformátusok voltak.

2 A XIX. század második felétől meginduló polgári fejlődés és paraszti polgárosodás nagyobb piackörzetek kialakulásával is együtt járt. így épülhetett szecessziós cserépkályha I. Kalina zágrábi cserépkályha készítő csempéiből, a Térségi Muzeális Gyűjteménynek helyt adó balatonakaii lakóházban (4. kép). A polgárosodás jellegzetes balatoni fejleménye a fürdőkultúra kibontakozása, illetve az idegenforgalom föllendülése. E folyamat a kerámiakészítésre is hatással volt, amit egy városlődi „Balatoni emlék" feliratú porcelán dísztányér is szemléltet (5. kép). A hagyományos fazekastermékek használata azután a paraszti gazdálkodás XX. század közepi fölszámolásával, a tsz-esítéssel szűnt meg. l 6. kép. Családilag készíttetett első világháborús emlékmű felső része, 1920-ból A népművészet témái közül kiemelkedik a vallásos népművészet területe, melyet már az eddigiekben is érintettünk. A népi vallásosság a termelési mód mellett a paraszti kultúra alapvető meghatározója, minek következtében a paraszti termelési viszonyok történelmivé válása ellenére sem szűnt meg teljesen a hagyományos népi műveltség. Most csupán egyetlen példára hivatkozhatunk. A Zala megyei Felsőpáhokon található egy első világháborús hősi halott népművészetileg is jelentős út menti családi szobor-emléke (6-7. kép). Felirata szerint: „ISTEN dicső- / ségére és a világháború- / ban elesett fiuk, / VAJDA LAJOS / emlékére állíttatták /gyászoló szülei / VAJDA PÁL / és neje /PROTÁR KATALIN/gyászolja özvegye /PÁTRI ERZSÉBET/ 1920". Az emlékművet Németh János kőfaragó készítette Keszthelyen, amint arra a bevésett felirat utal. E tájilag jellegzetesen megformált kőemlék többféle kulturális összetevőt foglal magában. A család saját portáján, az útra, a helyi közösségre nézőén emléket állított a világháborúban elesett fiú és férj számára. Ez az emlékállítás egyúttal az emlékállítókat is megörökíti, egyrészt a talapzat idézett feliratával, másrészt a gazda, Vajda Pál védőszentjének szoboralakjával. Az emlékállítás mellett azonban a szoborcsoport létesítésével elsősorban felvételei 7. kép. Az emlékmű alsó része. Limbacher Gábor 2 Kresz 1991. 18-20; Malonyay 1912. 334-338.